Ecclesiastes 10
1 Dead flies cause to stinke, and putrifie the ointment of the apoticarie: so doeth a litle follie him that is in estimation for wisedome, and for glorie.
A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
2 The heart of a wise man is at his right hand: but the heart of a foole is at his left hand.
A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél.
3 And also when the foole goeth by the way, his heart faileth, and he telleth vnto all that he is a foole.
A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond.
4 If the spirite of him that ruleth, rise vp against thee, leaue not thy place: for gentlenes pacifieth great sinnes.
Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.
5 There is an euil that I haue seene vnder the sunne, as an errour that proceedeth from the face of him that ruleth.
Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtől származik.
6 Follie is set in great excellencie, and the riche set in the lowe place.
Hogy a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony sorsban ülnek.
7 I haue seene seruants on horses, and princes walking as seruants on the ground.
Láttam, hogy a szolgák lovakon ültek; a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.
8 He that diggeth a pit, shall fal into it, and he that breaketh the hedge, a serpent shall bite him.
A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepűt elhányja, megmarja azt a kígyó.
9 He that remooueth stones, shall hurt himselfe thereby, and hee that cutteth wood, shall be in danger thereby.
A ki a köveket helyökből kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.
10 If the yron be blunt, and one hath not whet the edge, he must then put to more strength: but the excellencie to direct a thing is wisedome.
Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig minden dolognak eligazítására nagy előmenetel.
11 If the serpent bite, when he is not charmed: no better is a babbler.
Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.
12 The words of ye mouth of a wise man haue grace: but the lippes of a foole deuoure himselfe.
A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt.
13 The beginning of the wordes of his mouth is foolishnesse, and the latter ende of his mouth is wicked madnesse.
Az ő szája beszédinek kezdete bolondság, és az ő szája beszédinek vége gonosz balgatagság.
14 For the foole multiplieth woordes, saying, Man knoweth not what shall be: and who can tell him what shall be after him?
És a bolond szaporítja a szót, pedig nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?
15 The labour of the foolish doeth wearie him: for he knoweth not to goe into the citie.
A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni.
16 Woe to thee, O lande, when thy King is a childe, and thy princes eate in the morning.
Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek.
17 Blessed art thou, O land, when thy King is the sonne of nobles, and thy princes eate in time, for strength and not for drunkennesse.
Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a testnek erejéért és nem az italért.
18 By slouthfulnes the roofe of the house goeth to decaie, and by the ydlenesse of the handes the house droppeth through.
A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.
19 They prepare bread for laughter, and wine comforteth the liuing, but siluer answereth to all.
Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és a pénz szerzi meg mindezeket.
20 Curse not the King, no not in thy thought, neither curse the rich in thy bed chamber: for the foule of the heauen shall carie the voice, and that which hath wings, shall declare the matter.
Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.
