2 Chronicles 32
1 After these things faithfully described, Saneherib King of Asshur came and entred into Iudah, and besieged the strong cities, and thought to winne them for him selfe.
E dolgok és igazság után eljött Szanchérib, Assúr királya, behatolt Jehúdába s táborozott az erősített városok ellen s azt mondta, hogy magának elfoglalja.
2 When Hezekiah sawe that Saneherib was come, and that his purpose was to fight against Ierusalem,
Midőn Jechizkijáhú látta, hogy eljött Szanchérib s arca a Jeruzsálem ellen való harcra irányul,
3 Then he tooke counsell with his princes and his nobles, to stoppe the water of the fountaines without the citie: and they did helpe him.
akkor tanácskozott nagyjaival s vitézeivel, hogy eltömik a források vizeit, amelyek a városon kívül voltak, s ők segítették őt.
4 So many of the people assembled themselues, and stopt all the fountaines, and the riuer that ranne through the middes of the countrey, saying, Why should the Kings of Asshur come, and finde much water?
És gyülekezett sok nép s eltömték mind a forrásokat s a patakot, amely az ország közepette folyik, mondván: miért jöjjenek Assúr királyai s találjanak sok vizet?
5 And he tooke courage, and built all the broken wall, and made vp the towers, and another wall without, and repayred Millo in the citie of Dauid, and made many dartes and shields.
És erőlködött s megépítette az egész áttört falat s magasabbra építette a tornyokat a kinn egy másik falat, s megerősítette a Millót Dávid városában, s készített fegyvereket bőven és pajzsokat.
6 And he set captaines of warre ouer the people, and assembled them to him in the broade place of the gate of the citie, and spake comfortably vnto them, saying,
S helyezett hadi tiszteket a nép fölé, s összegyűjtötte őket magához a város kapujának terére a szívükre beszélt, mondván:
7 Be strong and couragious: feare not, neither be afraide for the King of Asshur, neither for all the multitude that is with him: for there be more with vs, then is with him.
Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek s ne rettegjetek Assúr királya előtt s az egész vele levő tömeg előtt, mert velünk több van, mint ővele.
8 With him is an arme of flesh, but with vs is the Lord our God for to helpe vs, and to fight our battels. Then the people were confirmed by the wordes of Hezekiah King of Iudah.
Vele van halandónak karja, de velünk van az Örökkévaló, ami Istenünk hogy megsegítsen minket s hogy viselje harcainkat. S a nép támaszkodott Jechizkijáhúnak, Jehúda királyának szavaira.
9 After this, did Saneherib King of Asshur send his seruants to Ierusalem (while he was against Lachish, and all his dominion with him) vnto Hezekiah King of Iudah and vnto all Iudah that were at Ierusalem, saying,
Ezután küldötte Szanchéríb, Assúr királya az ő szolgáit Jeruzsálembe – ő pedig és egész hatalma ővele Lákhis előtt volt – Jechizkijáhúhoz, Jehúda királyához s egész Jehúdához, mely Jeruzsálemben volt, mondván:
10 Thus saith Saneherib the King of Asshur, Wherein doe ye trust, that ye will remaine in Ierusalem, during the siege?
Így szól Szanchérib, Assúr királya: miben bíztok, hogy Jeruzsálemben maradtok az ostrom alatt?
11 Doeth not Hezekiah entice you to giue ouer your selues vnto death by famine and by thirst, saying, The Lord our God shall deliuer vs out of the hande of the King of Asshur?
Nemde Jechizkijáhú csábítgat titeket, adván benneteket a halálnak éhség s szomjúság által, mondván: az Örökkévaló a mi Istenünk, meg fog minket menteni Assúr királya kezéből?
12 Hath not the same Hezekiah taken away his hie places and his altars, and commanded Iudah and Ierusalem, saying, Ye shall worshippe before one altar, and burne incense vpon it?
Nemde ő, Jechizkijáhú, eltávolította az ő magaslatait s oltárait és szólt Jehúdának és Jeruzsálemnek, mondván: Egy oltár előtt boruljatok le s azon füstölögtessetek?
13 Knowe ye not what I and my fathers haue done vnto all the people of other countreyes? were the gods of the nations of other landes able to deliuer their land out of mine hande?
Vajon nem tudjátok-e, mit tettem én meg őseim mind az országok népeinek; vajon bírták-e az országok nemzeteinek istenei országukat megmenteni kezemből?
14 Who is he of al the gods of those natios (that my fathers haue destroied) that could deliuer his people out of mine hande? that your God should be able to deliuer you out of mine hand?
Ki az, mind eme nemzetek istenei közül, amelyeket az én őseim kiirtottak, aki bírta megmenteni népét az én kezemből, hogy a ti istentek bírna megmenteni titeket a kezemből?
15 Nowe therefore let not Hezekiah deceiue you, nor seduce you after this sort, neither beleeue ye him: for none of all the gods of any nation or kingdome was able to deliuer his people out of mine hande and out of the hande of my fathers: howe much lesse shall your gods deliuer you out of mine hande?
S most ne ámítson titeket Chizkijáhú s ne csábítgasson titeket ilyeténképpen s ne higgyetek neki, mert semmiféle nemzetnek és királyságnak bármely istene nem bírta megmenteni népét kezemből és őseim kezéből; hát még hogy a ti istenetek nem fog titeket megmenteni kezemből.
16 And his seruants spake yet more against the Lord God, and against his seruant Hezekiah.
És még beszéltek szolgái az Örökkévaló az Isten ellen és szolgája Jechizkijáhú ellen;
17 He wrote also letters, blaspheming the Lord God of Israel and speaking against him, saying, As the gods of the nations of other countreies could not deliuer their people out of mine hand, so shall not the God of Hezekiah deliuer his people out of mine hande.
leveleket is írt, hogy káromolja az Örökkévalót, Izrael Istenét s hogy szóljon róla, mondván: amilyenek az országok nemzeteinek istenei, amelyek nem mentették meg népüket kezemből, úgy nem fogja megmenteni népét Jechizkijáhú istene a kezemből.
18 Then they cryed with a loude voyce in the Iewes speach vnto the people of Ierusalem that were on the wall, to feare them and to astonish them, that they might take the citie.
És kiáltottak fennhangon zsidóul Jeruzsálem népéhez, amely a falon volt, hogy őket megijesszék s megrémítsék, azért, hogy bevehessék a várost.
19 Thus they spake against the God of Ierusalem, as against the gods of the people of the earth, euen the workes of mans hands,
És beszéltek Jeruzsálem Istenéről mint az ország népeinek isteneiről, az ember kezeinek művéről.
20 But Hezekiah the King, and the Prophet Isaiah the sonne of Amoz prayed against this and cryed to heauen.
És imádkozott Jechizkijáhú király és Jesajáhú, Ámóc fia, a próféta, e miatt, s kiáltottak az egek felé.
21 And the Lord sent an Angel which destroyed all the valiant men, and the princes and captaines of the hoste of the King of Asshur: so he returned with shame to his owne lande. And when he was come into the house of his god, they that came foorth of his owne bowels, slewe him there with the sworde.
És küldött az Örökkévaló angyalt, és megsemmisített minden derék vitézt és tisztet s vezért Assúr királya táborában; s visszatért arca szégyenében országába, s midőn bement istenének házába, az ő istenének származottjai elejtették őt ott karddal.
22 So the Lord saued Hezekiah and the inhabitants of Ierusalem from the hande of Saneherib King of Asshur, and from the hande of all other, and maintained them on euery side.
Így megsegítette az Örökkévaló Jechizkijáhút meg Jeruzsálem lakóit Szancheribnak, Assúr királyának kezéből s mindenkinek kezéből s vezérelte őket a körüllevők ellenében.
23 And many brought offrings vnto the Lord to Ierusalem, and presents to Hezekiah King of Iudah, so that he was magnified in the sight of all nations from thencefoorth.
És sokan hoztak ajándékot az Örökkévalónak Jeruzsálembe s drágaságokat Jechizkijáhúnak, Jehúda királyának, és felülemelkedett mind a nemzetek szemeiben ennek utána.
24 In those dayes Hezekiah was sicke vnto the death, and prayed vnto the Lord, who spake vnto him, and gaue him a signe.
Ama napokban halálosan megbetegedett Jechizkijáhú s imádkozott az Örökkévalóhoz, s ez szólt hozzá s csodajelt adott neki.
25 But Hezekiah did not render according to the rewarde bestowed vpon him: for his heart was lift vp, and wrath came vpon him, and vpon Iudah and Ierusalem.
De nem a vele történt jótétemény szerint viszonozott Jechizkijáhú, hanem fennhéjázott szíve és lett harag ellene és Jehúda meg Jeruzsálem ellen.
26 Notwithstanding Hezekiah humbled him selfe (after that his heart was lifted vp) he and the inhabitants of Ierusalem, and the wrath of the Lord came not vpon them in the dayes of Hezekiah.
De megalázkodott Jechizkijáhú szíve fennhéjázásában, ő meg Jeruzsálem lakói, s nem jött rájuk az Örökkévaló haragja Jechizkijáhú napjaiban.
27 Hezekiah also had exceeding much riches and honour, and he gate him treasures of siluer, and of golde, and of precious stones, and of sweete odours, and of shieldes, and of all pleasant vessels:
És volt Jechizkijáhúnak gazdagsága s tisztelete felette sok, s kincstárakat készített magának az ezüst, az arany, a drágakő, meg illatszerek és pajzsok s mindenféle drága edény számára;
28 And of store houses for the increase of wheat and wine and oyle, and stalles for all beasts, and rowes for the stables.
s éléstárakat gabona meg must és olaj termése számára és jászlakat mindennemű állat számára és szállásokat a nyájak számára.
29 And he made him cities, and had possession of sheepe and oxen in abundance: for God had giuen him substance exceeding much.
És városokat szerzett magának és juhokat és szarvasmarhát sokat, mert adott neki Isten felette nagy vagyont.
30 This same Hezekiah also stopped the vpper water springs of Gihon, and led them streight vnderneath towarde the citie of Dauid Westwarde. so Hezekiah prospered in all his workes.
S ugyancsak Jechizkijáhú eltömte a Gíchón vize felső eredőjét és terelte lefelé Dávid városának nyugati részébe; és szerencsés volt Jechizkijáhú minden tettében.
31 But because of the ambassadours of the princes of Babel, which sent vnto him to enquire of the wonder that was done in the lande, God left him to trie him, and to knowe all that was in his heart.
Épp így Bábel nagyjainak követeivel, akik hozzáküldtek, hogy kérdezzék a csodajelet, mely az országban történt, elhagyta őt az Isten, csakhogy kipróbálja őt, hogy megtudja mindazt, ami szívében van.
32 Concerning the rest of the actes of Hezekiah, and his goodnesse, beholde, they are written in the vision of Ishiah the Prophet, the sonne of Amoz, in the booke of the Kings of Iudah and Israel.
És Jechizkijáhú egyéb dolgai s kegyes tettei, íme azok meg vannak írva Jesájáhú profétának, Amóc fiának látomásában, Jehúda s Izrael királyainak könyvében.
33 So Hezekiah slept with his fathers, and they buryed him in the highest sepulchre of the sonnes of Dauid: and all Iudah and the inhabitants of Ierusalem did him honour at his death: and Manasseh his sonne reigned in his stead.
És feküdt Jechizkijáhú az ősei mellé s eltemették őt Dávid fiai sírjainak hágóján; s tisztességet tettek neki halálakor egész Jehúda s Jeruzsálem lakói. S király lett helyette fia Menasse.
