1 Corinthians 2
1 And I, brethren, when I came to you, came not with excellencie of woordes, or of wisedome, shewing vnto you the testimonie of God.
Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcseséggel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét.
2 For I esteemed not to knowe any thing among you, saue Iesus Christ, and him crucified.
Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még pedig mint megfeszítettről.
3 And I was among you in weakenesse, and in feare, and in much trembling.
És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg ti köztetek.
4 Neither stoode my woorde, and my preaching in the entising speach of mans wisdom, but in plaine euidence of the Spirite and of power,
És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcseségnek hitető beszédiben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában:
5 That your faith should not be in the wisdome of men, but in the power of God.
Hogy a ti hitetek ne emberek bölcseségén, hanem Istennek erején nyugodjék.
6 And we speake wisedome among them that are perfect: not the wisedome of this world, neither of the princes of this world, which come to nought. (aiōn g165)
Bölcseséget pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcseségét; (aiōn g165)
7 But we speake the wisedome of God in a mysterie, euen the hid wisedom, which God had determined before the world, vnto our glory. (aiōn g165)
Hanem Istennek titkon való bölcseségét szóljuk, azt az elrejtetett, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre; (aiōn g165)
8 Which none of the princes of this world hath knowen: for had they knowen it, they would not haue crucified the Lord of glory. (aiōn g165)
Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát: (aiōn g165)
9 But as it is written, The thinges which eye hath not seene, neither eare hath heard, neither came into mans heart, are, which God hath prepared for them that loue him.
Hanem, a mint meg van írva: A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek.
10 But God hath reueiled them vnto vs by his Spirit: for the spirit searcheth all things, yea, the deepe things of God.
Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.
11 For what man knoweth the things of a man, saue the spirite of a man, which is in him? euen so the things of God knoweth no man, but the spirit of God.
Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, a mely ő benne van? Azonképen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke.
12 Nowe we haue receiued not the spirit of the world, but the Spirit, which is of God, that we might knowe the thinges that are giuen to vs of God.
Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket; hogy megismerjük azokat, a miket Isten ajándékozott nékünk.
13 Which things also we speake, not in the woordes which mans wisedome teacheth, but which the holy Ghost teacheth, comparing spirituall things with spirituall things.
Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcseség tanít, hanem a melyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván.
14 But the naturall man perceiueth not the things of the Spirit of God: for they are foolishnesse vnto him: neither can hee knowe them, because they are spiritually discerned.
Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg.
15 But hee that is spirituall, discerneth all things: yet he himselfe is iudged of no man.
A lelki ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg.
16 For who hath knowen the minde of the Lord, that hee might instruct him? But we haue the minde of Christ.
Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná őt? Bennünk pedig Krisztus értelme van.
