Psalms 105
1 Give the Lord thanks, worship his wonderful nature, let people know what he's done!
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 Sing to him, sing his praises; tell everyone the great things he's done!
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 Be proud of his holy character; be happy, all who come to the Lord!
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Look for the Lord, and his strength; always look to be in his presence.
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5 Remember all the wonderful things he's done, the miracles he's performed, and the judgments he's carried out,
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6 descendants of Abraham, children of Israel, his chosen people.
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 He is the Lord, our God, his judgments cover the whole earth.
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 He remembers his agreement forever, the promise he made lasts for a thousand generations;
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 the agreement he made with Abraham, the vow he gave to Isaac.
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 The Lord legally confirmed it with Jacob, he made this binding agreement with Israel:
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 saying to you, “I will give the land of Canaan for you to possess.”
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 He said this when they were only a few, just a small group of foreigners in the land.
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 They wandered from country to country, from one kingdom to the next.
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 He didn't let anyone one treat them badly; warning kings to leave them alone:
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 “Don't touch my chosen people; don't harm my prophets!”
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 He caused a famine in the Land of Canaan so that there was no food.
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 Before that he sent a man, Joseph, who was sold as a slave.
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 They hurt his feet by placing them in shackles, and they put an iron collar around his neck,
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 until the time predicted came when the Lord tested him.
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 The king sent for him and released him; the king of the people set him free.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 He put Joseph in charge of the royal household, manager of everything he had,
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 to teach the king's officials whatever he wanted, to make the king's advisors wise.
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 Then Israel entered Egypt—Jacob settled as a foreigner in the land of Ham.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 The Lord made his people more fertile and more powerful than their enemies.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 He made the Egyptians change their minds and hate his people and act deceptively towards them.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 He sent his servant Moses, together with Aaron, whom he had chosen.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 They carried out his miraculous signs among the Egyptians, his wonders in the land of Ham.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 He plunged the country into darkness—for hadn't they defied what the Lord had said?
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 He turned their water into blood, killing all the fish.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 Then he sent a plague of frogs across the land that even entered the bedrooms of their rulers.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 He gave the command, and flies spread throughout their land; mosquitoes were everywhere.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 He rained down hail on them, and lightning flashed across their land.
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 He struck down their grape vines, and tore down their trees.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 He gave the command, and swarms of locusts came—countless locusts:
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 they ate up all the vegetation in their land; they consumed all the growing crops.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 He killed all the firstborn in Egypt, the first to be produced in their vigor and strength.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 Then he led his people out of Egypt, carrying silver and gold—not one among the tribes was stumbling along.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 The Egyptians were delighted to see them go, for they were frightened of the Israelites.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 He spread a cloud above them as a covering, and at night a fire to give them light.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 He gave them quails to eat when they asked him; he fed them with the bread of heaven until they were full.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 He split the rock open, and water gushed out—a river flowing through the desert.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 For he remembered his holy promise to his servant Abraham.
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 So he led his people out, his chosen ones, as they sang for joy.
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 He gave them the lands of the heathen nations, and they inherited what other people had worked for.
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 The Lord did this so they could follow his instructions and keep his laws. Praise the Lord!
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
