John 6
1 After this, Jesus left to go to the other side of the Sea of Galilee (also known as the Sea of Tiberias).
Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl.
2 A large crowd was following him, for they'd seen his miracles of healing.
És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken.
3 Jesus went up a hill and sat down there with his disciples.
Felméne pedig Jézus a hegyre, és leüle ott a tanítványaival.
4 The time for the Jewish festival of the Passover was approaching.
Közel vala pedig husvét, a zsidók ünnepe.
5 When Jesus looked up, and saw a large crowd coming towards him, he asked Philip, “Where can we buy enough bread to feed all these people?”
Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?
6 He only asked this to see how Philip would respond, because Jesus already knew what he was going to do.
Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt; mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni.
7 “Two hundred silver coins wouldn't buy enough bread to give everyone even just a little,” Philip replied.
Felele néki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset.
8 One of his disciples, Andrew, Simon Peter's brother, spoke up.
Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére:
9 “There's a boy here who has five barley loaves and a couple of fish, but what good is that when there are so many people?”
Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek?
10 “Have everybody sit down,” Jesus said. There was plenty of grass there, so they all sat down, the men numbering around five thousand.
Jézus pedig monda: Ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezeren.
11 Jesus took the bread, gave thanks, and had it handed out to the people as they sat there. Then he did the same with the fishes, making sure the people had as much as they wanted.
Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván, adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek; hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala.
12 Once they were all full, he said to his disciples, “Collect what's left over so nothing is wasted.”
A mint pedig betelének, monda az ő tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne veszszen.
13 So they collected and filled twelve baskets with the pieces of the five barley loaves the people had eaten.
Összeszedék azért, és megtöltének tizenkét kosarat az öt árpa kenyérből való darabokkal, a melyek megmaradtak vala az evők után.
14 When the people saw this miracle, they said, “Surely this is the Prophet who was to come into the world.”
Az emberek azért látva a jelt, a melyet Jézus tőn, mondának: Bizonnyal ez ama próféta, a ki eljövendő vala a világra.
15 Jesus realized that they were about to force him to become their king, so he left them and went up into the hills to be by himself.
Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre.
16 When evening came, his disciples went down to the sea,
Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez,
17 climbed into a boat, and headed across the water towards Capernaum. By now it was night and Jesus had not joined them yet.
És beszállva a hajóba, mennek vala a tengeren túl Kapernaumba. És már sötétség volt, és még nem ment vala hozzájuk Jézus.
18 A strong wind began blowing and the sea grew rough.
És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala.
19 When they had rowed three or four miles, they saw Jesus walking on the sea, coming towards the boat. They were very frightened.
Mikor azért huszonöt, vagy harmincz futamatnyira beevezének, megláták Jézust, a mint jár vala a tengeren és a hajóhoz közeledik vala: és megrémülének.
20 “Don't be afraid!” he told them. “It's me.”
Ő pedig monda nékik: Én vagyok, ne féljetek!
21 Then they gladly took him into the boat, and immediately they reached the shore where they were going.
Be akarák azért őt venni a hajóba: és a hajó azonnal ama földnél vala, a melyre menének.
22 The next day the crowd that had stayed on the other side of the sea noticed that there had been only one boat there, and that Jesus had not got into the boat with his disciples, but they had left without him.
Másnap a sokaság, a mely a tengeren túl állott vala, látva, hogy nem vala ott más hajó, csak az az egy, a melybe a Jézus tanítványai szállottak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el,
23 Then other boats arrived from Tiberias, landing near to the place where they'd eaten the bread once the Lord had blessed it.
De jöttek más hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:
24 Once the crowd realized that neither Jesus nor his disciples were there, they got into the boats and went over to Capernaum, looking for Jesus.
Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának ők is a hajókba, és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust.
25 When they found him on the other side of the sea, they asked him, “Rabbi, when did you get here?”
És megtalálván őt a tengeren túl, mondának néki: Mester, mikor jöttél ide?
26 “I tell you the truth,” Jesus replied, “you're looking for me because you ate as much bread as you wanted, not because you understood the miracles.
Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből, és jóllaktatok.
27 Don't be preoccupied about food that doesn't last, but concentrate on the lasting food of eternal life which the Son of man will give you, for God the Father has placed his seal of approval on him.” (aiōnios g166)
Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten. (aiōnios g166)
28 So they asked him, “What do we have to do in order to do what God wants?”
Mondának azért néki: Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?
29 Jesus replied, “What God wants you to do is to trust in the one he sent.”
Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ő küldött.
30 “What miracle are you going to perform for us to see so we can trust you? What are you able to do?” they asked.
Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz?
31 “Our forefathers ate manna in the desert in fulfillment of the Scripture that says, ‘He gave them bread from heaven to eat.’”
A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök.
32 “I tell you the truth, it wasn't Moses who gave you bread from heaven,” Jesus replied. “It's my Father who gives you the true bread of heaven.
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.
33 For the bread of God is the one who comes from heaven and gives life to the world.”
Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.
34 “Lord, please give us this kind of bread all the time!” they said.
Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!
35 “I am the bread of life,” Jesus replied. “Anyone who comes to me will never be hungry again, and anyone who trusts in me will never be thirsty again.
Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.
36 But as I explained to you before, you have seen me, but you still don't trust me.
De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek.
37 All those the Father gives me will come to me, and I won't reject any of them.
Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem.
38 For I came down from heaven not to do what I want, but to do what the one who sent me wants.
Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.
39 What he wants is for me not to lose anyone he has given to me, but for me to raise them up at the last day.
Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon.
40 What my Father wants is for everyone who sees the Son and trusts in him to have eternal life, and for me to raise them up at the last day.” (aiōnios g166)
Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon. (aiōnios g166)
41 Then the Jews began to grumble about him because he had said, “I am the bread that came down from heaven.”
Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá.
42 They said, “Isn't this Jesus, the son of Joseph? We know his father and his mother. So how can he now tell us, ‘I came down from heaven’?”
És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá?
43 “Stop grumbling to each other,” Jesus said.
Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között!
44 “No one can come to me unless the Father who sent me attracts them, and I will raise them up at the last day.
Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.
45 As is written in Scripture by the prophets, ‘Everyone will be taught by God.’ Everyone who listens to and learns from the Father comes to me.
Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő.
46 Not that anyone has seen God, except he who is from God; he has seen the Father.
Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentől van, az látta az Atyát.
Bizony, bizony mondom néktek: A ki én bennem hisz, örök élete van annak. (aiōnios g166)
48 I am the bread of life.
Én vagyok az életnek kenyere.
49 Your forefathers ate manna in the desert but they still died.
A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.
50 But this is the bread that comes down from heaven, and anyone who eats it won't ever die.
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon.
51 I am the life-giving bread from heaven, and anyone who eats this bread will live forever. The bread is my flesh that I give so that the world may live.” (aiōn g165)
Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért. (aiōn g165)
52 Then the Jews argued heatedly among themselves. “How can this man give us his flesh to eat?” they asked.
Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?
53 Jesus told them, “I tell you the truth, unless you eat the flesh of the Son of man and drink his blood, you cannot truly live.
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54 Those who eat my flesh and drink my blood have eternal life, and I will raise them up at the last day. (aiōnios g166)
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. (aiōnios g166)
55 For my flesh is true food, and my blood is true drink.
Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
56 Those who eat my flesh and drink my blood remain in me, and I remain in them.
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
57 Just as the life-giving Father sent me and I live because of the Father, so anyone who feeds on me will live because of me.
A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
58 Now this is the bread that came down from heaven, not the kind your forefathers ate and still died. Anyone who eats this bread will live forever.” (aiōn g165)
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké. (aiōn g165)
59 Jesus explained this while he was teaching in a synagogue at Capernaum.
Ezeket mondá a zsinagógában, a mikor tanít vala Kapernaumban.
60 Many of his disciples when they heard it said, “This is hard to accept! Who can follow it?”
Sokan azért, a kik hallák ezeket az ő tanítványai közül, mondának: Kemény beszéd ez; ki hallgathatja őt?
61 Jesus saw that his disciples were complaining about this, so he asked them, “Are you offended by this?
Tudván pedig Jézus ő magában, hogy e miatt zúgolódnak az ő tanítványai, monda nékik: Titeket ez megbotránkoztat?
62 Then what if you were to see the Son ascend to where he was before?
Hát ha meglátjátok az embernek Fiát felszállani oda, a hol elébb vala?!
63 The Spirit gives life; the physical body doesn't do anything. The words I've told you are spirit and life!
A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.
64 Yet there are some of you who don't trust me.” (Jesus had known from the very beginning who didn't trust him, and who would betray him.)
De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt.
65 Jesus added, “This is why I told you that no one can come to me unless it is made possible by the Father.”
És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.
66 From this time on many of Jesus' disciples gave up and no longer followed him.
Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele.
67 Then Jesus asked the twelve disciples, “What about you? Do you want to leave as well?”
Monda azért Jézus a tizenkettőnek: Vajjon ti is el akartok-é menni?
68 Simon Peter answered, “Lord, who would we follow? You're the one who has the words of eternal life. (aiōnios g166)
Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad. (aiōnios g166)
69 We trust in you, and we're convinced that you are God's Holy One.”
És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
70 Jesus replied, “Didn't I choose you, the twelve disciples? Yet one of you is a devil.”
Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög.
71 (Jesus was referring to Judas, son of Simon Iscariot. He was the one of the twelve disciples who would betray Jesus.)
Értette pedig Júdás Iskáriótest, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.
