< Job 32 >
1 Job's three friends stopped responding to him because he kept on protesting his innocence.
S megszűnt ez a három férfi felelni Jóbnak, mert igaz volt a maga szemeiben.
2 Then Elihu, the son of Barachel the Buzite, of the family of Ram, grew angry. He was angry with Job for claiming he was right rather than God.
Akkor föllobbant haragja Elihúnak, a Búzbeli Barakél fiának a Rám nemzetségből; Jób ellen lobbant föl haragja, mivelhogy igazabbnak vélte magát Istennél,
3 Elihu was also angry at Job's three friends because they made it seem that God was wrong, because they had not been able to answer Job.
s három barátja ellen lobbant föl haragja, mivelhogy nem találtak feleletet, de Jóbot gonosznak ítélték.
4 Elihu had waited to for the other three to speak with Job since they were older than he was.
Elihú pedig kivárta Jóbot szavaival, mert azok korra öregebbek voltak nálánál.
5 But when he saw that they could not answer Job, he grew very angry.
De látta Elíhú, hogy nincsen felelet a. három férfi szájában, akkor föllobbant haragja.
6 Elihu, the son of Barachel the Buzite, said, “I am young, and you are old, which is why I was reluctant to tell you what I know.
S megszólalt Elíhú, a Búzbeli Barakélnek fia és mondta: Fiatal vagyok én korra, ti pedig aggastyánok, azért tartózkodtam és féltem attól, hogy tudásomat közöljem veletek.
7 I told myself, ‘Those who are older should speak—those who are elderly should teach wisdom.’
Azt mondtam: Napok beszéljenek és az évek sokasága tudasson bölcsséget.
8 However, there is a spirit in human beings, the breath of the Almighty, that gives them understanding.
Ámde a szellem az a halandóban s a Mindenható lehelete, a mi értelmessé teszi őket.
9 It is not the old who are wise, or the elderly who know what is right.
Nem a sokévűek bölcsek, s nem a vének értenek ítéletet;
10 That's why I'm telling you to listen to me now—let me tell you what I know.
azért mondtam: hallgass reám, hadd közöljem én is tudásomat.
11 Well, I waited to hear what you had to say, listening for your insights as you looked for the right words to speak.
Lám, várakoztam szavaitokra, figyeltem értelmezéseitekre, míg átkutatnátok a beszédeket.
12 I paid close attention to all of you, and none of you have proved Job wrong or answered his arguments.
Ügyeltem is reátok, de íme nincs, ki Jóbot megczáfolná, ki közületek mondásaira felelne.
13 Don't say to yourselves, ‘We are so wise,’ for God will prove him wrong, not a human being.
Nehogy mondjátok: találtunk bölcsességet; Isten taszítsa őt el, nem ember!
14 Job didn't line up his arguments against me, and I won't answer him the way you did.
De nem én hozzám intézett beszédet, nem is a ti mondásaitokkal válaszolnék neki.
15 You sit there speechless with nothing left to say.
Megrettentek, nem feleltek többet, elszakadtak tőlük a szavak.
16 Should I continue to wait since you're no longer talking, just standing there saying nothing?
Várakozzam-e, mert ők nem beszélnek, mert elállottak, nem feleltek többé?
17 No—now I'll give my answer too. I'll tell you what I know.
Hadd felelek: én is a részemmel, hadd közlöm én is tudásomat.
18 I have so much to say I can't hold the words back!
Mert tele vagyok szavakkal, szorít engem bensőm szelleme.
19 Inside I'm like fermenting wine all bottled up; like new wineskins ready to explode!
Íme bensőm olyan, mint nyitatlan bor, mint a mely új tömlőkből kifakad.
20 I have to speak before I burst; I will open my lips to answer him.
Hadd beszélek, hogy megkönnyebbüljek, kinyitom ajkaimat és felelek.
21 I will not take sides, and I'm not going to flatter anyone.
Nem kell senki személyét tekintenem és embernek nem fogok hízelkedni;
22 I don't know how to flatter, and if I did my Creator would soon destroy me.
mert nem is tudok én hízelkedni; csakhamar elvinne engem alkotóm.