Job 31
1 I vowed to myself never to look with desire at young women.
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
2 What should people expect to receive from God? What reward should the Almighty on high give them?
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Isn't it disaster for the wicked and destruction for those who do wrong?
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
4 Doesn't God see everything I do—even count every step I take?
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
5 Have I lived a deceitful life? Have I been eager to tell lies?
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
6 No! Let God weigh me on the scales of his justice and let him discover my integrity.
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7 If I have wandered from God's way, if I have let what I see become my desires, if there's any stain of sin on my hands,
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8 then let someone else eat what I have sown, and all that I have grown be uprooted.
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
9 If a woman has seduced me, or if I have looked for an opportunity to sleep with my neighbor's wife,
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
10 then let my wife serve another, let other men sleep with her.
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
11 For that would be wicked, a sin deserving punishment,
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
12 for this sin is like a fire that leads to destruction, destroying everything I have.
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
13 If I had refused to listen to my menservants or maidservants when they brought their complaints to me,
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14 what would I do when God came to judge me? How would I reply if he investigated me?
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
15 Didn't the same God make all of us?
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
16 Have I refused to give the poor what they needed, or caused widows to despair?
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17 Have I even eaten just a piece of bread by myself? Haven't I always shared my food with orphans?
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18 From when I was young I was a father to orphans and took care of widows.
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
19 If ever I saw someone needing clothes, the poor without anything to wear,
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20 they always thanked me for the wool clothing that kept them warm.
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21 If I raised my hand to hit an orphan, confident that if it came to court the judges would be on my side,
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22 then let my shoulder be pulled from its joint, my arm wrenched out of its socket.
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23 Since I'm terrified of what punishment God may have in store for me, and because of his majesty, I could never do this.
Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
24 Have I put my trust in gold, calling fine gold, ‘My security’?
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25 Have I delighted in being rich, happy at all my wealth I had gained?
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26 Have I looked at the sun shining so brilliantly or the moon moving in majesty across the sky
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27 and been tempted to secretly worship them by kissing my hand to them in devotion?
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28 This too would be a sin deserving punishment for it would mean I had denied God above.
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29 Have I ever been happy when disaster destroyed those who hated me, or celebrated when evil took them down?
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30 I have never allowed my mouth to sin by putting a curse on someone's life.
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
31 Haven't my family asked, ‘Is there anyone who has not eaten as much as they wanted of his food?’
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
32 I have never let strangers sleep in the street; I have opened my doors to travelers.
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
33 Have I concealed my sins from others, hiding my wrongdoing deep inside me?
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
34 Was I afraid of what everybody else would think, scared of the contempt families would show me, so that I kept quiet and didn't go outside?
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
35 Why won't anyone listen to what I'm saying! I'm signing my name to endorse everything I've said. Let the Almighty answer me. Let my accuser write down what he is charging me with.
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
36 I would hold them up high; I would wear them on my head like a crown.
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
37 I would explain to him everything I'd done; I would hold my head high before him.
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
38 If my land has cried out against me; if her furrows have wept over me;
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
39 if I have taken its crops without payment or if I have caused harm to the farmers;
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
40 then let thorns grow instead of wheat, and weeds instead of barley.” The words of Job are ended.
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.
