Job 19
1 Job replied,
Felele pedig Jób, és monda:
2 “How long will you go on tormenting me? How long will you go on crushing me with words?
Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
3 Ten times already you have humiliated me. Aren't you ashamed for treating me so badly?
Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
4 Even if I did sin, that's my problem, and has nothing to do with you.
Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
5 You think you're so much better than me, and you use my degradation against me.
Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
6 But you should realize that it's God who has wronged me, he has trapped me in his net.
Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
7 Even though I cry for help, I get no answer; even though I shout my objections, I get no justice.
Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
8 God has walled me in so I can't escape; he has plunged my path into darkness.
Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
9 He has stripped my honor from me; he has taken away my reputation.
Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
10 He tears me down from all sides until I am finished; he has destroyed my hope like a tree that is uprooted.
Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
11 His anger burns against me; he treats me as one of his enemies.
Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
12 God's troops assemble to attack me. They build ramparts against me. They encircle and besiege my home.
Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
13 He has driven my brothers far away from me; all my former friends are estranged from me.
Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
14 My relatives have abandoned me; my close friends have forgotten me.
Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
15 My house guests and my maidservants treat me as a stranger—to them I have become a foreigner.
Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
16 I call my servant, but he doesn't reply. I have to beg him!
Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
17 I am repulsive to my wife, and I am loathsome to my own brothers.
Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
18 Even young children despise me; when I stand up they ridicule me.
Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
19 All my closest friends despise me, and those I loved have turned on me.
Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
20 I've been reduced to skin and bones and I survive by the skin of my teeth.
Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
21 Have pity on me, my friends, have pity on me, because God has struck me down!
Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
22 Why are you persecuting me like God does? Aren't you satisfied with getting your pound of flesh?
Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
23 I wish my words could be written down, recorded in a book,
Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
24 or engraved with an iron pen and molten lead in the rock forever.
Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
25 I know my Redeemer is alive, and that he shall finally take the stand for me on the earth.
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
26 Even though my skin is destroyed, in my body I shall see God.
És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
27 I myself will see him—with my own eyes, and not those of someone else! The thought overcomes me!
A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
28 You say to yourselves, ‘How can we make him suffer so he can see he is the source of his problems?’
Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
29 You yourselves should fear being punished by God, for you know anger brings God's punishment that accompanies judgment.”
Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
