Deuteronomy 9
1 Listen, people of Israel! Shortly you're going to cross the Jordan to enter and take over the country from nations that are larger and stronger than you, that have large towns with walls that reach up into the sky.
Halljad Izrael, te, átvonulsz ma a Jordánon, hogy bemenj elfoglalni nagyobb nemzeteket és hatalmasabbakat nálad, nagy és az égig erősített városokat;
2 The people are strong and tall; they are the descendants of the Anakim. You all know about them and you have heard the saying, “Who could ever defeat the sons of Anak?”
nagy és szálas népet, az ánokiták fiait, akikről magad tudod és magad hallottad: ki állhat meg az Ánok fiai előtt?
3 But you should realize that today the Lord your God is going across ahead of you. He is like a consuming fire; he will destroy them and defeat them ahead of you. You will drive them out and quickly wipe them out, just as the Lord promised you.
Tudd meg tehát ma, hogy az Örökkévaló, a te Istened az, aki előtted vonul, emésztő tűz, ő fogja őket elpusztítani és ő fogja őket lealázni előtted, hogy elűzd őket és elveszítsd őket hamarosan, amint szólt hozzád az Örökkévaló.
4 When the Lord your God has driven them out ahead of you, don't think to yourselves, “It's because I'm such a good person that the Lord has brought me here to take over this land.” No, the Lord is driving out these nations ahead of you because of they're so wicked.
Ne szólj szívedben, amikor elkergeti az Örökkévaló, a te Istened őket előled, mondván: Igazságomért hozott engem az Örökkévaló, hogy elfoglaljam ezt az országot, és a népek gonoszságáért űzi el az Örökkévaló őket előled.
5 It's not because you're so good or moral that you are going to take over their land. No, it's because of their wickedness that the Lord your God is driving out these nations ahead of you, to keep the promise he made to your fathers—m to Abraham, Isaac, and Jacob.
Nem a te igazságodért és egyenes szívedért mész te be, hogy elfoglaljad az ő országukat, hanem e népek gonoszságáért űzi el az Örökkévaló, a te Istened őket előled és hogy megtartsa szavát, mellyel az Örökkévaló megesküdött Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak.
6 You'd better believe that it's not because you're such good people that the Lord your God is giving you this good land to own, because you are stubborn, hard-hearted people.
Tudd meg, hogy nem a te igazságodért adja neked az Örökkévaló, a te Istened ezt a jó országot, hogy azt elfoglaljad, mert keménnyakú nép vagy te.
7 Remember how you provoked the Lord your God in the desert! Don't ever forget it! From the time you left the land of Egypt until you arrived here, you've been constantly rebelling against the Lord.
Emlékezzél meg, el ne felejtsd, hogy mint haragítottad meg az Örökkévalót, a te Istenedet a pusztában; ama naptól kezdve, amelyen kimentél Egyiptom országából, amíg elérkeztetek erre a helyre, ellenszegülők voltatok az Örökkévalóval szemben.
8 At Horeb you provoked the Lord, making him so angry he was about to destroy you.
A Chóreben is megharagítottátok az Örökkévalót, és megharagudott az Örökkévaló rátok, hogy elpusztítson benneteket.
9 This was when I climbed up the mountain to receive the tablets of stone, the tablets that recorded agreement the Lord made with you. I stayed on the mountain forty days and forty nights, and I didn't eat or drink anything.
Mikor fölmentem a hegyre, hogy átvegyem a kőtáblákat, tábláit ama szövetségnek, melyet az Örökkévaló kötött veletek és a hegyen maradtam negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem ettem vizet nem ittam.
10 The Lord gave me the two stone tablets on which he'd written with his finger everything he'd told you when he spoke from the fire on the mountain when we were all assembled there.
És átadta nekem az Örökkévaló a két kőtáblát, írva Isten ujjával, és rajtuk mindaz igék, melyeket mondott az Örökkévaló nektek a hegyen, a tűz közül, a gyülekezés napján.
11 After forty days and forty nights, the Lord gave me the two stone tablets, the tablets of the agreement.
És volt negyven nap és negyven éjjel multán átadta nekem az Örökkévaló a két kőtáblát, a szövetség tábláit.
12 The Lord told me, “Hurry! Go down immediately, because your people that you led out of Egypt, are committing a terrible sin. They have disobeyed what I told them so quickly! They have made themselves an idol using molten metal.”
És mondta nekem az Örökkévaló: kerekedj föl, menj le innen hamar, mert megromlott a te néped, melyet kivezettél Egyiptomból, letértek hamar az útról, melyet nekik parancsoltam, készítettek maguknak öntött képet.
13 The Lord also told me, “I have been watching these people, and they really are a stubborn and hard-hearted.
És szólt az Örökkévaló hozzám, mondván: Láttam ezt a népet és íme keménnyakú nép ez.
14 Leave me, so that I can destroy them and wipe out their name completely. Then I will turn you into a nation even more powerful and more important than them.”
Hagyj engem, hogy elpusztítsam őket és eltöröljem nevüket az ég alól; téged pedig teszlek hatalmasabb és számosabb néppé nála.
15 I went back down the mountain while it was still on fire, carrying the two tablets of the agreement.
És megfordultam és lementem a hegyről, a hegy pedig égett tűzben és a szövetség két táblája két kezemben volt.
16 Then I saw how much you had sinned against the Lord your God by making for yourselves a molten calf. You had disobeyed what the Lord had told you so quickly.
Mikor láttam, hogy íme vétkeztetek az Örökkévaló, a ti Istenetek ellen, készítettetek magatoknak öntött borjút, letértetek hamar az útról, melyet parancsolt nektek az Örökkévaló,
17 I threw the two tablets down, smashing them to pieces as you watched.
akkor megragadtam a két lábát és ledobtam a két kezemből és összetörtem szemeitek láttára.
18 Then I lay down on the ground before the Lord for forty days and forty nights, just as I had before. I didn't eat or drink anything because of all the sins you had committed by doing what was evil in the Lord's sight, making him angry.
És az Örökkévaló elé vetettem magamat, mint az elsőízben, negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem ettem és vizet nem ittam mind a ti vétketek miatt, mellyel vétkeztetek, azt cselekedvén, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, hogy őt megharagítsátok;
19 I was terrified at how angry and furious the Lord was with you. He was ready to destroy you. But once again the Lord listened to me.
mert rettegtem a haragtól és fölgerjedéstől, mellyel haragudott az Örökkévaló rátok, hogy elpusztítson benneteket, és az Örökkévaló meghallgatott engem ezúttal is.
20 The Lord was so angry with Aaron he was ready to destroy him, but right then I prayed for Aaron too.
Áronra is megharagudott az Örökkévaló nagyon, hogy elpusztítsa; és én imádkoztam Áronért is abban az időben.
21 I took that abominable thing, the calf you'd made, and burned it. Then I crushed it up and ground it into dust, and I threw it into the stream that descended from the mountain.
Vétketek tárgyát pedig, melyet készítettetek, a borjút, vettem és elégettem tűzben, összezúztam azt, jól megőrölvén, míg finom porrá lett, és beledobtam porát a patakba, mely lejön a hegyről.
22 But you went on provoking the Lord at Taberah, at Massah, and at Kibroth-hattaavah.
És Távéroban, Másszoban a Kivrósz-hattaávoban megharagítottátok az Örökkévalót.
23 When the Lord had you leave Kadesh-barnea, he told you, “Go and take over the country that I've given you.” But you defied the command of the Lord your God. You didn't believe him and you didn't obey him.
És mikor elküldött az Örökkévaló benneteket Kádes-Bárneából, mondván: Menjetek föl és foglaljátok el az országot, melyet nektek adok, akkor ellenszegültetek az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsának, nem hittetek neki és nem hallgattatok szavára.
24 You have been rebelling against the Lord from the day I first knew you.
Ellenszegülők voltatok az Örökkévalóval szemben, amely naptól ismerlek benneteket.
25 So I lay down on the ground before the Lord for forty days and forty nights, because the Lord had threatened to destroy you.
És az Örökkévaló elé vetettem magamat ama negyven nap és negyven éjjel, amíg odavetve maradtam, mert azt mondta az Örökkévaló, hogy elpusztít benneteket.
26 I prayed to the Lord, saying, “Please Lord, God, don't destroy your people that belong to you, the ones whom you rescued by your great ability and led out of Egypt by your power.
És imádkoztam az Örökkévalóhoz és mondtam: Uram, Istenem ne rontsd meg népedet és birtokodat, melyet megváltottál nagyságoddal, melyet kivezettél erős kézzel.
27 Please remember your servants Abraham, Isaac, and Jacob. Please disregard the stubbornness of this people and their wicked sin.
Emlékezzél meg szolgáidról, Ábrahámról, Izsákról és Jákobról, ne fordulj a nép makacssága, gonoszsága és vétke felé.
28 If you don't, those people back in Egypt will say, ‘The Lord brought them out to kill them in the desert because he couldn't take them to the land he'd promised them, and because he hated them.’
Hogy ne mondja az ország, amelyből kivezettél bennünket: Mert nem bírta az Örökkévaló őket elvinni az országba, melyről szólt nekik és mert gyűlölte őket, vezette ki őket, hogy megölje őket a pusztában.
29 But they are your people, Lord! They belong to you! You led them out of Egypt by your amazing power and might!”
Ők pedig a te néped és birtokod, melyet kivezettél nagy erőddel és kinyújtott karoddal.
