Deuteronomy 5
1 Then Moses called all the Israelites together and told them: Listen, people of Israel to the rules and regulations that I'm giving you today. Learn them and make sure you follow them carefully.
És szólítá Mózes az egész Izráelt, és monda nékik: Hallgasd meg Izráel a rendeléseket és a végzéseket, a melyeket elmondok én ma fületek hallására, és tanuljátok meg azokat, és ügyeljetek azokra, megcselekedvén azokat!
2 Remember that the Lord our God made an agreement with us at Horeb.
Az Úr, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk a Hóreben.
3 He didn't make this agreement with our fathers, but with us, all of those who are still alive today.
Nem a mi atyáinkkal kötötte az Úr e szövetséget, hanem mi velünk, a kik íme itt vagyunk e mai napon mindnyájan és élünk.
4 The Lord talked with you person to person from the fire on the mountain.
Színről színre szólott veletek az Úr a hegyen, a tűz közepéből.
5 This was the time when I stood between the Lord and you to tell you what the Lord said, because you were afraid of the fire and refused to go up the mountain. He told you,
(Én pedig az Úr között és ti közöttetek állok vala abban az időben, hogy megjelentsem néktek az Úr beszédét; mert ti a tűztől féltek vala, és nem menétek fel a hegyre) mondván:
6 “I am the Lord your God, who led you out of Egypt, out of the prison-house of slavery.
Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéből, a szolgálatnak házából.
7 You must not have any other gods except me.
Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.
8 You must not make for yourself any kind of idol, whether in the form of anything in the heavens above, or on the earth beneath, or in the waters below.
Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
9 You must not bow down before them or worship them; for I am the Lord your God and I am passionately exclusive. I lay the consequences of the sin of those who hate me on their sons, grandsons, and great-grandsons;
Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, a kik engem gyűlölnek;
10 but I show trustworthy love to the thousands of generations who love me and keep my commandments.
De irgalmasságot cselekeszem ezeríziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják.
11 You must not use the name of the Lord your God in a wrong way, for the Lord will not forgive anyone who uses his name in a wrong way.
Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi.
12 Remember the Sabbath day to keep it holy, as the Lord as the Lord your God has commanded you to do.
Vigyázz a szombatnak napjára, hogy megszenteld azt, a miképen megparancsolta néked az Úr, a te Istened.
13 You have six days to work and earn your living,
Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat.
14 but the seventh day is the Sabbath to honor the Lord your God. On this day you must not do any work—not you, not your son or daughter, not your male slave or female slave or your ox or donkey or any of your livestock, and not the foreigner who is staying with you, so that your male slave and females slave can have the same rest as you.
De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon, se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad, és semminémű barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van, hogy megnyugodjék a te szolgád és szolgálóleányod, mint te magad;
15 Remember that you were once slaves in Egypt, and that the Lord your God led you out from there with his great power and incredible strength. This is why the Lord your God has ordered you to keep the Sabbath day.
És megemlékezzél róla, hogy szolga voltál Égyiptom földén, és kihozott onnan téged az Úr, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral. Azért parancsolta néked az Úr, a te Istened, hogy a szombat napját megtartsad.
16 Honor your father and your mother, as the Lord your God has commanded you to do, so that you may live a long time and do well in the land that the Lord your God is giving you.
Tiszteld atyádat és anyádat, a mint megparancsolta néked az Úr, a te Istened; hogy hosszú ideig élj, és hogy jól legyen dolgod azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád te néked.
17 You must not kill people.
Ne ölj.
18 You must not commit adultery.
És ne paráználkodjál.
19 You must not steal.
És ne lopj.
20 You must not give false evidence against others.
És ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanubizonyságot.
21 You must not desire to have anyone else's wife. You must not desire to have their house or field, or their male slave or female slave, or their ox or donkey, or anything that belongs to them.”
És ne kívánd a te felebarátodnak feleségét; és ne áhítsd a te felebarátodnak házát, szántóföldét; se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát és semmit, a mi a te felebarátodé.
22 In a loud voice the Lord gave these commandments to all of you, speaking from the fire, the cloud, and the deep darkness that covered the mountain. He didn't add anything else. He wrote them down on two tablets of stone and gave them to me.
Ez ígéket szólá az Úr a ti egész gyülekezeteteknek a hegyen a tűz, a felhő és a homályosság közepéből nagy felszóval, és nem többet; és felírá azokat két kőtáblára, és adá azokat nékem.
23 When you heard the voice that came from the darkness while the mountain was on fire, all your tribal leaders and elders came to me,
És lőn, mikor a szót a setétség közepéből halljátok vala, és a hegy tűzzel ég vala, hozzám jövétek a ti törzseiteknek minden fejedelmével és vénjével;
24 and said, “Listen, the Lord our God has revealed glory and majesty to us, and we have heard his voice that came from the fire. Today we have seen that human beings can don't die even when God speaks with them.
És mondátok: Ímé az Úr, a mi Istenünk megmutatta nékünk az ő dicsőségét és nagyságát; és az ő szavát hallottuk a tűznek közepéből; e mai napon pedig láttuk, hogy az Isten emberrel szól, és ez mégis él.
25 But we could still die, couldn't we? This enormous fire is going to burn us up, and we'll die if the Lord our God continues to speak to us.
Most hát miért haljunk meg? Mert megemészt e nagy tűz minket. Ha még tovább halljuk az Úrnak, a mi Istenünknek szavát, meghalunk!
26 Has anybody else ever heard the living God speak from the fire and survived, we have?
Mert kicsoda az, az összes halandók közül, a ki a tűznek közepéből szóló élő Istennek szavát hallotta, mint mi, hogy megélt volna?
27 You go and listen to everything the Lord our God tells you. Then you can repeat to us everything the Lord our God tells you. We promise to listen and obey.”
Járulj oda te, és hallgasd meg mind azt, a mit mond az Úr, a mi Istenünk, és te majd beszéld el nékünk mind, a mit néked mond az Úr, a mi Istenünk, és mi meghallgatjuk, és megcselekeszszük.
28 The Lord heard what you told me, and he said to me, “I've heard what these people told you. All that they've said is good.
És meghallá az Úr a ti beszédetek szavát, a mikor beszéltek vala velem, és monda nékem az Úr: Hallottam e nép beszédének szavát, a mint beszéltek vala hozzád; mind jó, a mit beszéltek vala.
29 I only wish they really did respect me and always kept my commandments so that they and their children would do well for all time.
Vajha így maradna az ő szívök, hogy félnének engem, és megtartanák minden parancsolatomat minden időben, hogy jól legyen dolguk nékik és az ő gyermekeiknek mindörökké!
30 Go and tell them: ‘You need to return to your tents.’
Menj el, és mondd meg nékik: Térjetek vissza a ti sátoraitokba.
31 But you are to stay here with me so that I can give you all the commandments and rules and regulations you are to teach them to follow in the country that I am giving them to take over and own.”
Te pedig állj ide mellém, hogy elmondjam néked minden parancsolatomat, rendelésemet és végzésemet, a melyekre tanítsd meg őket, hogy cselekedjék azon a földön, a melyet én adok néktek örökségül.
32 So make sure you do what the Lord your God has ordered you to do—don't go astray in any direction.
Vigyázzatok azért, hogy úgy cselekedjetek, a mint az Úr, a ti Istenetek parancsolta néktek; ne térjetek se jobbra, se balra.
33 Follow all the ways the Lord your God has shown you, so that you do well and live long lives in the country that you will occupy.
Mindig azon az úton járjatok, a melyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt néktek, hogy éljetek, és jó legyen dolgotok, és hosszú ideig élhessetek a földön, a melyet bírni fogtok.
