Daniel 2
1 In the second year of Nebuchadnezzar's reign the king had dreams that upset him so much that he found it difficult to sleep.
Nebúkadnecczár királyságának második évében pedig álmokat álmodott Nebúkadnecczár s nyugtalankodott az ő lelke s álma oda volt őneki.
2 So the king summoned the magicians, enchanters, sorcerers, and astrologers to tell him what he had dreamed. They came in and stood before him.
És mondta a király, hogy hívják az irástudókat s a jósokat s a kuruzslókat s a kaldeusokat, hogy megmondják a királynak az ő álmait; s eljöttek és álltak a király előtt.
3 “I've had a dream that has really upset me,” he told them. “I need to know what it means.”
És mondta nekik a király: Álmot álmodtam és nyugtalankodott lelkem, hogy az álmot megtudjam.
4 The astrologers answered the king in Aramaic, “May Your Majesty the king live forever! Tell us your dream and we your servants will interpret it for you.”
És beszéltek a kaldeusok a királyhoz arámul: Oh király, örökké élj! Mondjad az álmot szolgáidnak és a megfejtést megjelentjük.
5 “I can't recall it,” the king told the astrologers. “If you can't reveal the dream to me, and its meaning, you will be cut into pieces and your houses will be totally destroyed!
Felelt a király s mondta a kaldeusoknak: A dolog biztos az én részemről; ha nem tudatjátok velem az álmot és megfejtését, darabokká fogtok vágatni és házaitok szemétdombbá fognak tétetni.
6 But if you can tell me the dream and its meaning you will receive from me gifts, rewards, and great honor. So tell me the dream and what it means!”
De ha az álmot és megfejtését megjelentitek, ajándékokat s jutalmat s nagy megtisztelést fogtok tőlem kapni; azért az álmot és megfejtést megjelentsétek nekem.
7 Again they said the same thing: “If Your Majesty the king would tell us his servants the dream, we will explain what it means.”
Feleltek másodszor és mondták: A király mondja el szolgáinak az álmot s a megfejtést majd megjelentjük.
8 “It's obvious to me that you're just trying to buy time!” said the king. “You can see that I can't remember the dream.
Felelt a király és mondta: Bizonyosan tudom, hogy időt akartok nyerni, mivelhogy láttátok, hogy a dolog biztos az én részemről.
9 If you can't reveal the dream to me, you will all receive the same punishment! You have conspired against me, telling me lies, hoping things will change. So tell me what my dream was and then I'll know that you can explain what it means.”
Hogy ha az álmot nem tudatjátok velem, azon egy rólatok a rendelet, és hazug és hamis dolgot készülődtetek elmondani előttem, mígnem változnék az idő. Azért az álmot megmondjátok nekem, és tudom, hogy a megfejtését megjelentitek nekem.
10 The astrologers answered the king, “No one on earth could tell the king what he dreamed! Never before has a king, however great and powerful, demanded this of any magician, enchanter, or astrologer!
Feleltek a kaldeusok a király előtt és mondták: Nincsen ember a szárazföldön, aki a király dolgát megjelenteni tudná, mivelhogy egy nagy és hatalmas király sem kérdezett ilyen dolgot semmi irástudótól és jóstól és kaldeustól.
11 What Your Majesty is asking is impossible! No one can tell Your Majesty what you dreamed, except the gods, and they do not live among us mortals.”
A dolog pedig, melyet a király kérdez, nehéz és más nincsen, a ki megjelentené a király előtt, csak az istenek, a kiknek lakása nincsen halandóknál.
12 This made the king extremely angry, and he ordered all the wise men of Babylon executed.
E miatt a király nagyon fölháborodott és megharagudott s meghagyta, hogy veszítsék el mind a Bábel bölcseit.
13 The decree was issued. The wise men were about to be executed, and the king's men went looking for Daniel and his friends.
S a rendelet kiment s a bölcsek megölésre voltak szánva; s keresték Dániélt és társait, hogy megölessenek.
14 Daniel approached Arioch, the commander of the imperial guard, whom the king had put in charge of the order to execute all the wise men of Babylon. Wisely and tactfully
Ekkor Dániél meggondolással és észszel válaszolt Arjóknak, a király testőrei fejének, a ki kivonult, hogy megölje Bábel bölcseit.
15 Daniel asked him, “Why would the king issue such a harsh decree?” So Arioch explained to Daniel what had happened.
Megszólalt és mondta Arjóknak, a király meghatalmazottjának: Miért oly sürgős a rendelet a király részéről? Ekkor tudatta Arjók a dolgot Dániéllel.
16 Daniel immediately went to see the king and asked for more time to explain the dream and its meaning to him.
Dániél pedig bement és kérte a királytól, hogy időt adjon neki és a megfejtést majd megjelenti a királynak.
17 Then Daniel went home and shared with Hananiah, Mishael, and Azariah what was going on.
Ekkor elment Dániél a házába és Chananjával, Mísáéllel s Azarjával, az ő társaival tudatta a dolgot,
18 He told them to pray to the God of heaven, asking for help regarding this mystery, so that he and his friends would not be killed along with the rest of the wise men of Babylon.
és hogy irgalmat kell kérni az ég Istenétől eme titok felől, hogy el ne veszítsék Dániélt és társait Bábel többi bölcseivel.
19 That night the mystery was revealed to Daniel in a vision. Then Daniel praised the God of heaven:
Ekkor nyilváníttatott Dániélnek a titok éjjeli látomásban; ekkor Dániél áldotta az ég Istenét.
20 “Praise the wonderful nature of God forever and ever, for he is wise and powerful.
Megszólalt Dániél és mondta: Legyen az Isten neve áldott öröktől fogva örökké, övé a bölcseség s a hatalom;
21 He is in charge of time and history. He removes kings, and he sets kings in place. He gives wisdom to make people wise; he gives knowledge to people so they can understand.
s ő megváltoztatja az időket és korokat, elmozdít királyokat és támaszt királyokat, ad bölcseséget a bölcseknek s tudást az értelem tudóinak.
22 He reveals deep, mysterious things. He knows what lies in darkness, and light lives in his presence.
Ő föltárja a mély és rejtett dolgokat, tudja mi van a sötétben, s a világosság nála lakozik.
23 I give thanks and praise to you, God of my fathers, for you have given me wisdom and power. Now you have revealed to me what we asked you; you have revealed to us the king's dream.”
Téged, oh őseim Istene, magasztallak és dicsőítlek, a ki bölcseséget s hatalmat adtál nekem, most pedig tudattad velem, a mit kértünk tőled, hogy a király dolgát tudattad velünk.
24 So Daniel went to Arioch whom the king had ordered to execute the wise men of Babylon and told him, “Don't execute the wise men of Babylon! Take me to see the king and I will explain to him his dream.”
Ennek okából bement Dániél Arjókhoz, a kit a király kirendelt Bábel bölcseinek az elveszítésére; elment s így szólott hozzá: Bábel bölcseit el ne veszítsed, vígy be engem a király elé és a megfejtést megjelentem a királynak.
25 Arioch immediately took Daniel to the king and told him, “I've found one of the captives from Judah who can tell Your Majesty what your dream means.”
Ekkor sietséggel bevezette Arjók Dániélt a király elé s így szólott hozzá: Találtam egy férfiút a Jehúdabeli számkivetettség fiai közül, a ki tudatni fogja a királylyal a megfejtést.
26 The king asked Daniel (also called Belteshazzar), “Are you really able to tell me what my dream was, and what it means?”
Megszólalt a király s mondta Dániélnek, a kinek neve Béltsacczár: Képes vagy-e velem tudatni az álmot, a melyet láttam, s megfejtését?
27 “No wise men or enchanters or magicians or diviners can explain the mystery Your Majesty wants to know,” Daniel replied.
Megszólalt Dániél a király előtt és mondta: A titkot, melyet a király kérdez, bölcsek, jósok, irástudók, csillagjóslók nem tudják megjelenteni a királynak.
28 “But there is a God in heaven who reveals mysteries, and he has revealed to King Nebuchadnezzar what will happen in the last days. Your dream and the visions that came to your mind as you were lying in bed were these.
De van Isten az égben, a ki feltár titkokat és tudatta Nebukadnecczár királylyal azt, a mi a napok végén lesz. Álmod s a fejed látomásai a te fekvőhelyeden ez volt:
29 As Your Majesty lay there, your thoughts turned to the future, and the revealer of mysteries showed you what would take place.
Te, oh király, a te gondolataid felszálltak fekvőhelyeden arról, a mi ezután leszen s a titkok feltárója tudatta veled azt, a mi lészen.
30 It's not because I have any more wisdom than anyone else that this mystery has been revealed to me, but to explain to Your Majesty what you were thinking about so you could understand.
Én pedig – nem a bölcseség által, mely bennem volna inkább, mint minden élőkben, nyilváníttatott nekem a titok, hanem annak okáért, hogy tudassák a királylyal a megfejtést és hogy a szived gondolatait megtudjad.
31 Your Majesty, as you looked, there before you stood a great statue. The statue standing in front of you was huge, and blazingly bright. It looked terrifying!
Te, oh király, láttad vala s íme egy hatalmas szobor; ez a szobor nagy volt s fénye kiváló, előtted állt és ábrázata félelmetes.
32 The head of the statue was gold, the chest and arms were silver, its middle and thighs were bronze,
Az a szobor – feje jó aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és csipői rézből
33 its legs were iron, and its feet were iron and baked clay.
czombjai vasból, lábai részben vasból s részben agyagból.
34 While you were watching, a stone was quarried, but not by human hands. It struck the iron and clay feet of the statue and smashed them to pieces.
Láttad vala, míg leszakadt egy kő, de nem kezek által, és a szobrot megütötte a vas és agyaglábain és összemorzsolta azokat.
35 Then the rest of the statue—the bronze, the silver, and the gold—broke into pieces like the iron and clay. The wind blew them all away like chaff from the summer threshing floor, so that no trace of them could be found. But the stone that struck the statue became a great mountain and filled the whole earth.
Legott összemorzsolódott egyszerre a vas, az agyag, a réz, az ezüst és az arany s olyanná lettek, mint a polyva a nyári szérűkből, s elhordta azokat a szél, és semmi nyomuk nem találtatott; a kő pedig, mely megütötte a szobrot, nagy hegygyé lett s betöltötte az egész földet.
36 This was the dream, and now we will explain what it means to the king.
Ez az álom, megfejtését pedig elmondjuk a király előtt.
37 Your Majesty, you are the king of kings to whom the God of heaven has given the kingdom, and power, strength, and glory.
Te, oh király, királyok királya, te, a kinek az ég Istene adott királyságot, erőt és hatalmat és dicsőséget,
38 He gave you control over all peoples, as well as the wild animals and birds. He made you ruler of all of them. You are the head of gold.
s bárhol laknak az ember fiai, a mező vadja s az ég madara, a te kezedbe adta és urrá tett téged valamenynyiök felett – te vagy az arany fej.
39 But after you another kingdom will rise that is inferior to your kingdom and will replace yours. After that a third kingdom that is bronze will rise and rule over the whole world.
S utánad fog támadni egy másik királyság, náladnál alantosabb és harmadiknak egy másik királyság, rézből való, mely uralkodni fog az egész földön;
40 The fourth kingdom will be strong as iron and in the same way that iron crushes and smashes everything; it will crush and smash all others.
s egy negyedik királyság erős lesz, mint a vas; a mint hogy a vas összemorzsol és széttör mindent, és mint az összezúzó vas, mindezeket összemorzsolja és összezúzza.
41 You saw the feet and toes made from iron and baked clay, and this indicates it will be a divided kingdom. It will have some of the strength of iron but mixed with clay.
És hogy láttad a lábakat és ujjakat részben fazekas-agyagból és részben vasból -megosztott királyság lesz az s a vas szilárdságából lesz benne, a mint hogy a vasat vegyülten láttad sáragyaggal.
42 As the toes were partly iron and partly clay, the kingdom will be partly strong and partly brittle.
S a lábak ujja részben vasból s részben agyagból – a királyságnak egyik része erős lesz, és másik része törékeny lesz.
43 In the same way that you saw the iron mixed with ordinary clay, so the people will mix but they will not stick together just as iron and clay do not mix.
És hogy láttad a vasat vegyülten sár-agyaggal, elvegyülve lesznek emberi magzattal, és nem fognak tapadni egyik a másikhoz, valamint a vas nem vegyül el az agyaggal.
44 During the time of these kings the God of heaven will set up an eternal kingdom that will never be destroyed or taken over by others. It will crush all these kingdoms, bringing them to an end, and it will last forever,
És ama királyok napjaiban támasztani fog az ég Istene egy királyságot, a mely örökkétig el nem pusztul s a melynek uralma más népre nem hagyatik; összemorzsolja s megsemmisíti mind e királyságokat, de ő fenn fog állani örökre,
45 in the same way that you saw the stone quarried from the mountain, but not by human hands, crush the iron, bronze, clay, silver, and gold. The great God has revealed to Your Majesty what is to come. The dream is true, and the explanation is trustworthy.”
a mint hogy láttad, hogy a hegyből leszakadt egy kő, nem kezek által, s összemorzsolta a vasat, a rezet, az agyagot, az ezüstöt s az aranyat, A nagy Isten tudatta a királylyal azt, a mi ezután lesz; biztos az álom s megbízható a megfejtése.
46 Then King Nebuchadnezzar fell down before Daniel and worshiped him, and ordered offerings of grain and incense to be made to him.
Ekkor Nebukadnecczár király arczára vetette magát és Dániél előtt leborúlt, és meghagyta, hogy áldozatot, kellemes illatokat mutassanak be neki.
47 The king said to Daniel, “Truly, your God is the God of gods, the Lord of kings, the revealer of mysteries, for you have been able to reveal this mystery.”
Felelt a király Dániélnek és mondta: Való igaz, hogy a ti Istentek isteneknek Istene és királyoknak ura és titkok föltárója, mivel föl tudtad tárni ezt a titkot.
48 Then the king promoted Daniel to a high position and gave him many expensive gifts, making him governor over the whole province of Babylon and head of all the wise men of Babylon.
Ekkor Dániélt naggyá tette a király és nagy és tetemes ajándékokat adott neki s urrá tette Bábel egész tartománya fölött s az elöljárók fejévé mind a Bábel bölcsei fölött.
49 At Daniel's request, the king placed Shadrach, Meshach, and Abednego in charge of the province of Babylon, and Daniel remained at the king's court.
És Dániél kérte a királytól, és kirendelte Bábel tartományának igazgatására Sadrákot, Mésákot s Abéd-Negót; Dániél pedig a király kapujában volt.
