2 Kings 13
1 Jehoahaz, son of Jehu, became king of Israel in the twenty-third year of the reign of Joash, son of Ahaziah, king of Judah. He reigned in Samaria for seventeen years.
Joásnak, az Akházia fiának, Júda királyának huszonharmadik esztendejében lett király Joákház, a Jéhu fia Izráelen Samariában tizenhét esztendeig.
2 He did what was evil in the Lord's sight, and followed the sins that Jeroboam son of Nebat, had made Israel commit; he did not end them.
És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, és követé Jeroboámnak, a Nébát fiának bűneit, a ki bűnbe ejté az Izráelt, és nem szakadt el azoktól.
3 So the Lord was angry with Israel, and he repeatedly allowed them to be defeated by Hazael, king of Aram, and his son Ben-hadad.
És felgerjedt az Úr haragja Izráel ellen, és adá őket Hazáelnek, a Siria királyának kezébe, és Benhadádnak, a Hazáel fiának kezébe, az ő életének minden idejében.
4 Jehoahaz asked the Lord for help, and the Lord responded to his request because he saw how badly the king of Aram was treating Israel.
De könyörgött Joákház az Úrnak, és meghallgatá őt az Úr; mert megtekintette az Izráel nyomorúságát, hogy mikép nyomorgatja őket Siria királya.
5 The Lord gave Israel someone who would save them so they no longer were under Aramean rule. Then the Israelites were able to go back to living in safety as before.
És az Isten szabadítót küldött Izráelnek, a ki megmentette őket a Siriabeliek hatalmától, hogy az Izráel fiai lakhassanak az ő sátoraikban, mint azelőtt.
6 Even so they did not end the sins that the house of Jeroboam had made Israel commit—they continued to follow them. The Asherah idol still stood in Samaria.
De még sem távoztak el a Jeroboám házának bűneitől, a ki bűnbe ejté az Izráelt, hanem azokban jártak; sőt az Asera is helyén maradt Samariában;
7 All that was left of Jehoahaz's army were fifty horsemen, ten chariots, and ten thousand soldiers, for the king of Aram had destroyed the rest, turning them into dust like that when grain is threshed.
Pedig nem hagyattatott meg Joákháznak több nép, mint ötven lovag, tíz szekér és tízezer gyalogos; a többit mind megölte Siria királya, és olyanná tette, mint a cséplő pora.
8 The rest of what happened in Jehoahaz's reign, all he did, and his great achievements are recorded in the Book of Chronicles of the Kings of Israel.
Joákház egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei és az ő ereje, vajjon nincsenek-é megírva az Izráel királyainak krónika-könyvében?
9 Jehoahaz died and was buried in Samaria. His son Jehoash succeeded him as king.
És elaluvék Joákház az ő atyáival, és eltemették őt Samariában; és az ő fia, Joás, uralkodék ő helyette.
10 Jehoash, son of Jehoahaz, became king of Israel in Samaria in the thirty-seventh year of the reign of King Joash of Judah, and he reigned for sixteen years.
Joásnak, a Júda királyának harminczhetedik esztendejében lett a király Joás, a Joákház fia, Izráelen Samariában, tizenhat esztendeig.
11 He did what was evil in the Lord's sight and did not end all the sins that Jeroboam, son of Nebat, had made Israel commit—he continued to follow them.
És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, és nem távozék el Jeroboámnak, a Nébát fiának semmi bűnétől, a ki az Izráelt bűnbe ejté, hanem azokban járt.
12 The rest of what happened in Jehoash's reign, all he did, and his great achievements such as his war against Amaziah, king of Judah, are recorded in the Book of Chronicles of the Kings of Israel.
Joásnak egyéb dolgai pedig és valamit cselekedett és az ő erőssége, a melylyel Amásia, a Júda királya ellen harczolt, vajjon nincsenek-é megírva az Izráel királyainak krónika-könyvében?
13 Jehoash died, and Jeroboam sat on his throne. Jehoash was buried in Samaria with the kings of Israel.
És elaluvék Joás az ő atyáival, és Jeroboám ült az ő királyi székibe; és eltemetteték Joás Samariában, az Izráel királyai mellé.
14 Elisha had become ill with a disease that would eventually kill him. Jehoash, king of Israel, went to visit him, and wept over him, saying, “My father, my father, the chariots and the horsemen of Israel!”
És megbetegedett Elizeus olyan betegséggel, a melybe bele is halt, és lement hozzá Joás, az Izráel királya, és arczára borulván sírt és monda: Édes atyám, édes atyám! Izráel szekerei és lovagjai!
15 Elisha told him, “Find a bow and some arrows.” So Jehoash found a bow and some arrows.
És monda néki Elizeus: Végy kézívet és nyilakat. És ő kézívet és nyilakat vett kezébe.
16 Then Elisha said to the king of Israel, “Pick up the bow.” So the king picked up the bow. Elisha placed his hands on the king's hands.
Akkor monda az Izráel királyának: Fogd meg kezeddel a kézívet. És ő megfogván azt kezével, Elizeus is rátette kezeit a király kezeire;
17 “Open the east window,” he told him. So the king opened it and Elisha said, “Shoot!” So he fired an arrow. Then Elisha explained, “This is the Lord's victory arrow representing the arrow of victory over the Arameans. You will attack the Arameans in Aphek and finish them off.”
És monda: Nyisd ki az ablakot napkelet felől. És mikor kinyitotta, monda Elizeus: Lőjj! És lőtt. Akkor monda: Az Úrnak győzedelmes nyíla ez, győzedelmes nyíl a Siriabeliek ellen; mert megvered a Siriabelieket Afekben a megsemmisülésig.
18 Then Elisha said, “Pick up the arrows!” So he picked them up. Elisha told the king of Israel, “Hit the ground with them!” He hit the ground three times, and then stopped.
Monda azután: Vedd fel a nyilakat. És felvette. Ő pedig monda az Izráel királyának: Lőjj a földbe, és bele lőtt a földbe háromszor; azután abbahagyta.
19 The man of God got angry with him, telling him, “You should have hit the ground five or six times. Then you would have attacked the Arameans until you had completely destroyed them. But now you will only attack the Arameans three times.”
Akkor megharaguvék reá az Isten embere, és monda: Ötször vagy hatszor kellett volna lőnöd, akkor megverted volna a Siriabelieket a megsemmisülésig; de így már csak háromszor vered meg a Siriabelieket.
20 Elisha died and was buried. Raiders from the country of Moab used to invade Israel every spring.
Azután meghalt Elizeus, és eltemették. A moábita portyázó csapatok pedig az országba törtek a következő esztendőben.
21 On time some Israelites were burying a man when suddenly they saw some raiders coming, so they quickly threw the man into Elisha's tomb. As soon as he touched Elisha's bones, the man came back to life and stood up.
És történt, hogy egy embert temettek, és mikor meglátták a csapatokat, gyorsan odatették azt az embert az Elizeus sírjába; de a mint odajutott és hozzáért az Elizeus tetemeihez, megelevenedett és lábaira állott.
22 Hazael, king of Aram, caused problems for Israel through all Jehoahaz's reign.
Hazáel pedig, Siria királya nyomorgatá az Izráelt Joákház minden napjaiban.
23 But the Lord graciously helped them and was kind to them. He looked after them because of his agreement with Abraham, Isaac, and Jacob. Even to this day he's been unwilling to destroy them or to throw them out of his presence.
De megkegyelmezett az Úr nékik, és megkönyörült rajtok, és hozzájok tért az ő szövetségéért, a melyet kötött volt Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal, és nem akarta őket elveszíteni, sem el nem vetette őket az ő orczája elől mind ez ideig.
24 When Hazael, king of Aram, died, his son Ben-hadad succeeded him as king.
És meghalt Hazáel, Siria királya, és az ő fia, Benhadád lett helyette a király.
25 Then Jehoash, son of Jehoahaz, recovered from Ben-hadad son of Hazael, the towns that Hazael had captured from his father Jehoahaz. Jehoash defeated Ben-hadad three times, and so recaptured the Israelite towns.
És visszavevé Joás, a Joákház fia Benhadádnak, a Hazáel fiának kezéből a városokat, a melyeket erővel elvett volt Joákháznak, az ő atyjának kezéből. Háromszor veré meg őt Joás, és visszaszerezte Izráel városait.
