1 Samuel 12
1 Then Samuel said to all of Israel, “I have paid attention to everything you asked from me, and I have given you a king to rule over you.
És monda Sámuel az egész Izráelnek: Ímé meghallgattam szavaitokat mindenben, valamit nékem mondottatok, és királyt választottam néktek.
2 Now your king is your leader. I am old and gray, and my sons are here with you. I have led you from the time I was a boy up to today.
És most ímé a király előttetek jár. Én pedig megvénhedtem és megőszültem, és az én fiaim ímé ti köztetek vannak, és én is előttetek jártam ifjúságomtól fogva mind a mai napig.
3 I stand here before you. Bring any charges you have against me in the presence of the Lord and of his anointed one. Have I taken anyone's ox or donkey? Have I wronged anyone? Have I oppressed anyone? Have I accepted a bribe from anyone to turn a blind eye? Tell me, and I will repay you.”
Itt vagyok, tegyetek bizonyságot ellenem az Úr előtt és az ő felkentje előtt: kinek vettem el az ökrét, és kinek vettem el a szamarát, és kit csaltam meg, kit sanyargattam, és kitől fogadtam el ajándékot, hogy a miatt szemet hunyjak? és visszaadom néktek.
4 “No, you have never cheated or oppressed us,” they replied, “and you have never taken anything from anyone.”
Ők pedig felelének: Nem csaltál meg minket, nem sanyargattál minket, és senkitől semmit el nem fogadtál.
5 Samuel told them, “The Lord is a witness, and his anointed is a witness today, in this case involving you, that you have not found me guilty of anything.” “He is a witness,” they replied.
És ő monda nékik: Legyen bizonyság az Úr ti ellenetek, és bizonyság az ő felkentje ezen a napon, hogy semmit sem találtatok kezemben! Ők pedig mondának: Legyen bizonyságul.
6 “The Lord is a witness, he who appointed Moses and Aaron,” Samuel went on. “He led your forefathers out of the land of Egypt.
És monda Sámuel a népnek: Igen, az Úr, a ki rendelte Mózest és Áront, és a ki kihozta atyáitokat Égyiptom földéről!
7 So stand here as I present to you in the presence of the Lord the evidence of all the good things the Lord has done for you and your forefathers.
Most azért álljatok elő, hadd perlekedjem veletek az Úr előtt az Úrnak minden jótéteményei felett, a melyeket cselekedett veletek és a ti atyáitokkal.
8 After Jacob had gone to Egypt, your fathers cried out to the Lord for help, and he sent Moses and Aaron to lead your forefathers out of Egypt and settle them here.
Miután Jákób Égyiptomba ment vala, atyáitok az Úrhoz kiáltának, és az Úr elküldé Mózest és Áront, a kik kihozták atyáitokat Égyiptomból, és letelepíték erre a helyre.
9 But they forgot about the Lord their God, so he abandoned them to Sisera, the commander of the army of Hazor, to the Philistines, and to the king of Moab, who attacked them.
De ők elfeledték az Urat, az ő Istenöket, azért adá őket Siserának, a Hásor serege vezérének kezébe, és a Filiszteusok kezébe és Moáb királyának kezébe, és azok harczolának ellenök.
10 They cried out to the Lord for help and said, ‘We have sinned, for we have rejected the Lord and worshiped the Baals and Ashtoreths. Please save us from the hands of our enemies, and we will worship you.’
Akkor kiáltának az Úrhoz, és mondák: Vétkeztünk, mert elhagytuk az Urat, és szolgáltunk a Baáloknak és Astarótnak; most azért szabadíts meg minket ellenségeinknek kezéből, hogy néked szolgáljunk.
11 Then the Lord sent Gideon, Barak, Jephthah and Samuel, and he saved you from your enemies who surrounded you so you could live in safety.
És elküldé az Úr Jerubbaált és Bédánt és Jeftét és Sámuelt, és megszabadíta titeket mindenfelől ellenségeitek kezéből, és biztonságban laktatok.
12 But when you saw that Nahash, king of the Ammonites, was coming to attack you, you told me, ‘No, we want our own king,’ even though the Lord your God was your king.
Mikor pedig láttátok, hogy Náhás, az Ammon fiainak királya ellenetek jöve, azt mondátok nékem: Semmiképen nem, hanem király uralkodjék felettünk, holott csak a ti Istenetek, az Úr a ti királyotok.
13 So here's the king you have chosen, the one you asked for. Look—the Lord now gives him to you as your king!
Most azért, ímhol a király, a kit választottatok, a kit kértetek. Ímé, az Úr királyt adott néktek.
14 If you honor the Lord, worship him, do what he tells you, and don't rebel against the Lord's instructions, and if both you and your king follow the Lord your God, then good!
Hogyha az Urat félitek, és néki szolgáltok; szavára hallgattok és az Úr szája ellen engedetlenek nem lesztek; és mind ti, mind pedig a király, a ki felettetek uralkodik, az Urat, a ti Isteneteket követitek: megtartattok.
15 However, if you refuse to do what he tells you, and rebel against the Lord's instructions, then the Lord will be against you as he was against your forefathers.
Ha pedig az Úr szavára nem hallgattok, és az Úr szava ellen engedetlenek lesztek: az Úrnak keze ellenetek leend, miként a ti atyáitok ellen.
16 Now stand still and watch what the Lord is going to do, right before your very eyes.
Most is azért álljatok meg, és lássátok meg azt a nagy dolgot, a melyet az Úr visz véghez szemeitek előtt.
17 Isn't it the time of wheat harvest? Well, I will ask the Lord to send thunder and rain. Then you will realize how very evil you were in the Lord's sight when you demanded your own king.”
Avagy nem búzaaratás van-é most? Kiáltani fogok az Úrhoz, és ő mennydörgést és esőt ád, hogy megtudjátok és meglássátok, mily nagy a ti gonoszságtok, melyet cselekedtetek az Úr szemei előtt, mikor királyt kértetek magatoknak.
18 Then Samuel prayed to the Lord, and that very day the Lord sent thunder and rain. Everyone was in absolute awe of the Lord and of Samuel.
Kiálta azért Sámuel az Úrhoz, és az Úr mennydörgést és esőt adott azon a napon. És az egész nép nagyon megrettene az Úrtól és Sámueltől.
19 “Please pray to the Lord your God for us your servants, so we will not die!” they begged Samuel. “For we have added to all our sins the evil of asking for our own king.”
És monda az egész nép Sámuelnek: Könyörögj szolgáidért az Úrhoz, a te Istenedhez, hogy meg ne haljunk, mert minden bűneinket csak öregbítettük azzal a bűnnel, hogy királyt kértünk magunknak.
20 “Don't be afraid,” Samuel replied. “Even though you have indeed done all these evil things, don't give up following the Lord, but dedicate yourselves completely to worshiping him.
És monda Sámuel a népnek: Ne féljetek! Ha már mind e gonoszságot véghez vittétek, most ne távozzatok el az Úrtól, hanem az Úrnak szolgáljatok teljes szívetekből.
21 Don't worship worthless idols that can't help you or save you, for they are nothing.
Ne térjetek el a hiábavalóságok után, a melyek nem használnak, meg sem szabadíthatnak, mert hiábavalóságok azok.
22 The fact is because of the kind of person the Lord is, he won't give up on his people, because he was happy to claim you as his own.
Mert nem hagyja el az Úr az ő népét, az ő nagy nevéért; mert tetszett az Úrnak, hogy titeket a maga népévé válaszszon.
23 As for me, how could I sin against the Lord by no longer praying for you. I will also continue to teach you the way of goodness and right.
Sőt tőlem is távol legyen, hogy az Úr ellen vétkezzem és felhagyjak az érettetek való könyörgéssel; hanem inkább tanítani foglak titeket a jó és igaz útra.
24 Make sure you honor God and worship him faithfully, with complete dedication. Think of all the tremendous things he has done for you.
Csak féljétek az Urat, és szolgáljatok néki hűségesen, teljes szívetekből; mert látjátok; mily nagy dolgot cselekedett veletek.
25 But if you continue to do what is evil, you and your king will be wiped out.”
Ha pedig folytonos rosszat cselekesztek: mind ti, mind királyotok elvesztek.
