Psalms 73
1 A psalm for Asaph. How good is God to Israel, to them that are of a right heart!
Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.
2 But my feet were almost moved; my steps had well nigh slipped.
Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.
3 Because I had a zeal on occasion of the wicked, seeing the prosperity of sinners.
Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.
4 For there is no regard to their death, nor is there strength in their stripes.
Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.
5 They are not in the labour of men: neither shall they be scourged like other men.
Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.
6 Therefore pride hath held them fast: they are covered with their iniquity and their wickedness.
Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.
7 Their iniquity hath come forth, as it were from fatness: they have passed into the affection of the heart.
Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.
8 They have thought and spoken wickedness: they have spoken iniquity on high.
Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:
9 They have set their mouth against heaven: and their tongue hath passed through the earth.
az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.
10 Therefore will my people return here and full days shall be found in them.
Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;
11 And they said: How doth God know? and is there knowledge in the most High?
és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?
12 Behold these are sinners; and yet abounding in the world they have obtained riches.
Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.
13 And I said: Then have I in vain justified my heart, and washed my hands among the innocent.
Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;
14 And I have been scourged all the day; and my chastisement hath been in the mornings.
de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.
15 If I said: I will speak thus; behold I should condemn the generation of thy children.
Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.
16 I studied that I might know this thing, it is a labour in my sight:
Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben
17 Until I go into the sanctuary of God, and understand concerning their last ends.
míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.
18 But indeed for deceits thou hast put it to them: when they were lifted up thou hast cast them down.
Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.
19 How are they brought to desolation? they have suddenly ceased to be: they have perished by reason of their iniquity.
Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.
20 As the dream of them that awake, O Lord; so in thy city thou shalt bring their image to nothing.
Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.
21 For my heart hath been inflamed, and my reins have been changed:
Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:
22 And I am brought to nothing, and I knew not.
oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.
23 I am become as a beast before thee: and I am always with thee.
De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;
24 Thou hast held me by my right hand; and by thy will thou hast conducted me, and with thy glory thou hast received me.
tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.
25 For what have I in heaven? and besides thee what do I desire upon earth?
Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.
26 For thee my flesh and my heart hath fainted away: thou art the God of my heart, and the God that is my portion for ever.
Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.
27 For behold they that go far from thee shall perish: thou hast destroyed all them that are disloyal to thee.
Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.
28 But it is good for me to adhere to my God, to put my hope in the Lord God: That I may declare all thy praises, in the gates of the daughter of Sion.
Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.
