Psalms 4
1 Unto the end, in verses. A psalm for David. When I called upon him, the God of my justice heard me: when I was in distress, thou hast enlarged me. Have mercy on me: and hear my prayer.
Az éneklőmesternek a neginóthra, Dávid zsoltára. Mikor kiáltok, hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat!
2 O ye sons of men, how long will you be dull of heart? why do you love vanity, and seek after lying?
Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsőségem? Meddig szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? (Szela)
3 Know ye also that the Lord hath made his holy one wonderful: the Lord will hear me when I shall cry unto him.
Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!
4 Be angry, and sin not: the things you say in your hearts, be sorry for them upon your beds.
Haragudjatok, de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok! (Szela)
5 Offer up the sacrifice of justice, and trust in the Lord: many say, Who sheweth us good things?
Igazságnak áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban.
6 The light of thy countenance O Lord, is signed upon us: thou hast given gladness in my heart.
Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk arczodnak világosságát, oh Uram!
7 By the fruit of their corn, their wine and oil, they are multiplied.
Nagyobb örömöt adsz így szívembe, mint a mikor sok az ő búzájok és boruk.
8 In peace in the selfsame I will sleep, and I will rest: For thou, O Lord, singularly hast settled me in hope.
Békességben fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást.
