Psalms 30
1 A psalm of a canticle, at the dedication of David’s house. I will extol thee, O Lord, for thou hast upheld me: and hast not made my enemies to rejoice over me.
Zsoltár. Ének a ház fölavatásakor. Dávidtól. Magasztallak, Örökkévaló, hogy kihúztál engem és nem örvendeztetted rajtam ellenségeimet.
2 O Lord my God, I have cried to thee, and then hast healed me.
Örökkévaló, én Istenem, fohászkodtam hozzád és te meggyógyítottál.
3 Thou hast brought forth, O Lord, my soul from hell: thou hast saved me from them that go down into the pit. (Sheol h7585)
Örökkévaló, fölhoztad az alvilágból lelkemet, fölélesztettél a gödörbe szállók közül. (Sheol h7585)
4 Sing to the Lord, O ye his saints: and give praise to the memory of his holiness.
Zengjetek az Örökkévalónak, ti jámborai, és hálát mondjatok szent nevének.
5 For wrath is in his indignation; and life in his good will. In the evening weeping shall have place, and in the morning gladness.
Mert pillanatnyi a haragja, életnyi a kegyelme; estve meghál a sírás, s reggelre – újjongás.
6 And in my abundance I said: I shall never be moved.
Én pedig mondtam, jólétemben: nem tántorodom meg soha.
7 O Lord, in thy favour, thou gavest strength to my beauty. Thou turnedst away thy face from me, and I became troubled.
Örökkévaló, kegyelmedben állítottál erős hegyre; elrejtetted arczodat, rémültté lettem.
8 To thee, O Lord, will I cry: and I will make supplication to my God.
Hozzád, Örökkévaló, kiáltok föl, és az Úrhoz könyörgök:
9 What profit is there in my blood, whilst I go down to corruption? Shall dust confess to thee, or declare thy truth?
Mi haszon van véremben, verembe szálltamban? Por magasztal-e téged, hirdeti-e hűségedet?
10 The Lord hath heard, and hath had mercy on me: the Lord became my helper.
Halljad, Örökkévaló, és kegyelmezz nekem; Örökkévaló, légy segítő nekem.
11 Thou hast turned for me my mourning into joy: thou hast cut my sackcloth, and hast compassed me with gladness:
Fordítottad gyászolásomat körtánczra nekem; feloldoztad zsákomat és felöveztél örömmel.
12 To the end that my glory may sing to thee, and I may not regret: O Lord my God, I will give praise to thee for ever.
Azért hogy zengjen neked a lelkem, s ne hallgasson el: Örökkévaló, én Istenem, örökké magasztallak.
