Psalms 147
1 Praise ye the Lord, because psalm is good: to our God be joyful and comely praise.
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2 The Lord buildeth up Jerusalem: he will gather together the dispersed of Israel.
Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3 Who healeth the broken of heart, and bindeth up their bruises.
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 Who telleth the number of the stars: and calleth them all by their names.
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
5 Great is our Lord, and great is his power: and of his wisdom there is no number.
Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6 The Lord lifteth up the meek, and bringeth the wicked down even to the ground.
Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7 Sing ye to the Lord with praise: sing to our God upon the harp.
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8 Who covereth the heaven with clouds, and prepareth rain for the earth. Who maketh grass to grow on the mountains, and herbs for the service of men.
A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
9 Who giveth to beasts their food: and to the young ravens that call upon him.
A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10 He shall not delight in the strength of the horse: nor take pleasure in the legs of a man.
Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11 The Lord taketh pleasure in them that fear him: and in them that hope in his mercy.
Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12 Praise the Lord, O Jerusalem: praise thy God, O Sion.
Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13 Because he hath strengthened the bolts of thy gates, he hath blessed thy children within thee.
Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14 Who hath placed peace in thy borders: and filleth thee with the fat of corn.
Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15 Who sendeth forth his speech to the earth: his word runneth swiftly.
Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16 Who giveth snow like wool: scattereth mists like ashes.
Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
17 He sendeth his crystal like morsels: who shall stand before the face of his cold?
Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18 He shall send out his word, and shall melt them: his wind shall blow, and the waters shall run.
Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19 Who declareth his word to Jacob: his justices and his judgments to Israel.
Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20 He hath not done in like manner to every nation: and his judgments he hath not made manifest to them. Alleluia.
Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
