Psalms 130

1 Out of the depths I have cried to thee, O Lord:

Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

2 Lord, hear my voice. Let thy ears be attentive to the voice of my supplication.

Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

3 If thou, O Lord, wilt mark iniquities: Lord, who shall stand it.

Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

4 For with thee there is merciful forgiveness: and by reason of thy law, I have waited for thee, O Lord. My soul hath relied on his word:

Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

5 My soul hath hoped in the Lord.

Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

6 From the morning watch even until night, let Israel hope in the Lord.

Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

7 Because with the Lord there is mercy: and with him plentiful redemption.

Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

8 And he shall redeem Israel from all his iniquities.

és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!