Psalms 120

1 In my trouble I cried to the Lord: and he heard me.

Zarándoklás éneke. Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam föl és ő meghallgatott engem.

2 O Lord, deliver my soul from wicked lips, and a deceitful tongue.

Örökkévaló, mentsd meg lelkemet hazug ajaktól, csalárdság nyelvétől!

3 What shall be given to thee, or what shall be added to thee, to a deceitful tongue.

Mit ad neked és mit gyarapit neked a csalárdság nyelve?

4 The sharp arrows of the mighty, with coals that lay waste.

Vitéznek élesített nyilai, meg rekettyének parazsa!

5 Woe is me, that my sojourning is prolonged! I have dwelt with the inhabitants of cedar:

Jaj nekem, hogy Mésekhnél tartózkodtam, lakoztam Kédár sátrai mellett!

6 My soul hath been long a sojourner.

Sokat lakozott a lelkem a béke gyülölői mellett.

7 With them that hate peace I was peaceable: when I spoke to them they fought against me without cause.

Én merő béke vagyok; de midőn beszélek, ők harczra készek.