< Psalms 109 >

1 Unto the end, a psalm for David.
A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
2 O God, be not thou silent in thy praise: for the mouth of the wicked and the mouth of the deceitful man is opened against me.
Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
3 They have spoken against with deceitful tongues; and they have compassed me about with words of hatred; and have fought against me without cause.
És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
4 Instead of making me a return of love, they detracted me: but I gave myself to prayer.
Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
5 And they repaid me evil for good: and hatred for my love.
Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
6 Set thou the sinner over him: and may the devil stand at his right hand.
Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
7 When he is judged, may he go out condemned; and may his prayer be turned to sin.
Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
8 May his days be few: and his bishopric let another take.
Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
9 May his children be fatherless, and his wife a widow.
Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
10 Let his children be carried about vagabonds, and beg; and let them be cast out of their dwellings.
S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
11 May the userer search all his substance: and let strangers plunder his labours.
Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
12 May there be none to help him: nor none to pity his fatherless offspring.
Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
13 May his posterity be cut off; in one generation may his name be blotted out.
Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
14 May the iniquity of his fathers be remembered in the sight of the Lord: and let not the sin of his mother be blotted out.
Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
15 May they be before the lord continually, and let the memory of them perish from the earth:
Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
16 Because he remembered not to show mercy,
Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
17 But persecuted the poor man and the beggar; and the broken in heart, to put him to death.
Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
18 And he loved cursing, and it shall come unto him: and he would not have blessing, and it shall be far from him. And he put on cursing, like a garment: and it went in like water into his entrails, and like oil in his bones.
Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
19 May it be unto him like a garment which covereth him; and like a girdle with which he is girded continually.
Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
20 This is the work of them who detract me before the Lord; and who speak evils against my soul.
Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
21 But thou, O Lord, do with for thy names sake: because thy mercy is sweet. Do thou deliver me.
Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
22 For I am poor and needy, and my heart is troubled within me.
Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
23 I am taken away like the shadow when it declineth: and I am shaken off as locusts.
Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
24 My knees are weakened through fasting: and my flesh is changed for oil.
Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
25 And I am become a reproach to them: they saw me and they shaked their heads,
És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
26 Help me, O Lord my God; save me according to thy mercy.
Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
27 And let them know that this is thy hand: and that thou, O Lord, hast done it.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
28 They will curse and thou will bless: let them that rise up against me be confounded: but thy servant shall rejoice.
Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
29 Let them that detract me be clothed with shame: and let them be covered with the their confusion as with a double cloak.
Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
30 I will give great thanks to the Lord with my mouth: and in the midst of many I will praise him.
Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
31 Because he hath stood at the right hand of the poor, to save my soul from persecutors.
mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.

< Psalms 109 >