Psalms 106
1 Alleluia. Give glory to the Lord, for he is good: for his mercy endureth for ever.
Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 Who shall declare the powers of the Lord? who shall set forth all his praises?
Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
3 Blessed are they that keep judgment, and do justice at all times.
Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
4 Remember us, O Lord, in the favour of thy people: visit us with thy salvation.
Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
5 That we may see the good of thy chosen, that we may rejoice in the joy of thy nation: that thou mayst be praised with thy inheritance.
Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
6 We have sinned with our fathers: we have acted unjustly, we have wrought iniquity.
Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
7 Our fathers understood not thy wonders in Egypt: they remembered not the multitude of thy mercies: And they provoked to wrath going up to the sea, even the Red Sea.
Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
8 And he saved them for his own name’s sake: that he might make his power known.
De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
9 And he rebuked the Red Sea, and it was dried up: and he led them through the depths, as in a wilderness.
Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
10 And he saved them from the hand of them that hated them: and he redeemed them from the hand of the enemy.
És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
11 And the water covered them that afflicted them: there was not one of them left.
Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
12 And they believed his words: and they sang his praises.
És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
13 They had quickly done, they forgot his works: and they waited not for his counsels.
Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
14 And they coveted their desire in the desert: and they tempted God in the place without water.
Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
15 And he gave them their request: and sent fulness into their souls.
És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
16 And they provoked Moses in the camp, Aaron the holy one of the Lord.
És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
17 The earth opened and swallowed up Dathan: and covered the congregation of Abiron.
Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
18 And a fire was kindled in their congregation: the flame burned the wicked.
És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
19 They made also a calf in Horeb: and they adored the graven thing.
Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
20 And they changed their glory into the likeness of a calf that eateth grass.
Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
21 They forgot God, who saved them, who had done great things in Egypt,
Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
22 Wondrous works in the land of Cham: terrible things in the Red Sea.
Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
23 And he said that he would destroy them: had not Moses his chosen stood before him in the breach: To turn away his wrath, lest he should destroy them.
Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
24 And they set at nought the desirable land. They believed not his word,
És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
25 And they murmured in their tents: they hearkened not to the voice of the Lord.
És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
26 And he lifted up his hand over them: to overthrow them in the desert;
De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
27 And to cast down their seed among the nations, and to scatter them in the countries.
S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
28 They also were initiated to Beelphegor: and ate the sacrifices of the dead.
Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
29 And they provoked him with their inventions: and destruction was multiplied among them.
És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
30 Then Phinees stood up, and pacified him: and the slaughter ceased.
Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
31 And it was reputed to him unto justice, to generation and generation for evermore.
És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
32 They provoked him also at the waters of contradiction: and Moses was afflicted for their sakes:
Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
33 Because they exasperated his spirit. And he distinguished with his lips.
Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
34 They did not destroy the nations of which the Lord spoke unto them.
Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
35 And they were mingled among the heathens, and learned their works:
Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
36 And served their idols, and it became a stumblingblock to them.
És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
37 And they sacrificed their sons, and their daughters to devils.
És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
38 And they shed innocent blood: the blood of their sons and of their daughters which they sacrificed to the idols of Chanaan. And the land was polluted with blood,
És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
39 And was defiled with their works: and they went aside after their own inventions.
És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
40 And the Lord was exceedingly angry with his people: and he abhorred his inheritance.
De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
41 And he delivered them into the hands of the nations: and they that hated them had dominion over them.
És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
42 And their enemies afflicted them: and they were humbled under their hands:
És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
43 Many times did he deliver them. But they provoked him with their counsel: and they were brought low by their iniquities.
Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
44 And he saw when they were in tribulation: and he heard their prayer.
De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
45 And he was mindful of his covenant: and repented according to the multitude of his mercies.
És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
46 And he gave them unto mercies, in the sight of all those that had made them captives.
És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
47 Save us, O Lord, our God: and gather us from among nations: That we may give thanks to thy holy name, and may glory in thy praise.
Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
48 Blessed be the Lord the God of Israel, from everlasting to everlasting: and let all the people say: So be it, so be it.
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
