Psalms 105
1 Alleluia. Give glory to the Lord, and call upon his name: declare his deeds among the Gentiles.
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 Sing to him, yea sing praises to him: relate all his wondrous works.
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 Glory ye in his holy name: let the heart of them rejoice that seek the Lord.
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Seek ye the Lord, and be strengthened: seek his face evermore.
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5 Remember his marvellous works which he hath done; his wonders, and the judgments of his mouth.
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6 O ye seed of Abraham his servant; ye sons of Jacob his chosen.
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 He is the Lord our God: his judgments are in all the earth.
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 He hath remembered his covenant for ever: the word which he commanded to a thousand generations.
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 Which he made to Abraham; and his oath to Isaac:
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 And he appointed the same to Jacob for a law, and to Israel for an everlasting testament:
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 Saying: To thee will I give the land of Chanaan, the lot of your inheritance.
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 When they were but a small number: yea very few, and sojourners therein:
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 And they passed from nation to nation, and from one kingdom to another people.
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 He suffered no man to hurt them: and he reproved kings for their sakes.
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 Touch ye not my anointed: and do no evil to my prophets.
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 And he called a famine upon the land: and he broke in pieces all the support of bread.
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 He sent a man before them: Joseph, who was sold for a slave.
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 They humbled his feet in fetters: the iron pierced his soul,
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 Until his word came. The word of the Lord inflamed him.
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 The king sent, and he released him: the ruler of the people, and he set him at liberty.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 He made him master of his house, and ruler of all his possession.
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 That he might instruct his princes as himself, and teach his ancients wisdom.
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 And Israel went into Egypt: and Jacob was a sojourner in the land of Cham.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 And he increased his people exceedingly: and strengthened them over their enemies,
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 He turned their heart to hate his people: and to deal deceitfully with his servants.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 He sent Moses his servant: Aaron the man whom he had chosen.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 He gave them power to shew his signs, and his wonders in the land of Cham.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 He sent darkness, and made it obscure: and grieved not his words.
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 He turned their waters into blood, and destroyed their fish.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 Their land brought forth frogs, in the inner chambers of their kings.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 He spoke, and there came divers sorts of flies and sciniphs in all their coasts.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 He gave them hail for rain, a burning fire in the land.
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 And he destroyed their vineyards and their fig trees: and he broke in pieces the trees of their coasts.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 He spoke, and the locust came, and the bruchus, of which there was no number.
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 And they devoured all the grass in their land, and consumed all the fruit of their ground.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 And he slew all the firstborn in their land: the firstfruits of all their labour.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 And he brought them out with silver and gold: and there was not among their tribes one that was feeble.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Egypt was glad when they departed: for the fear of them lay upon them.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 He spread a cloud for their protection, and fire to give them light in the night.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 They asked, and the quail came: and he filled them with the bread of heaven.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 He opened the rock, and waters flowed: rivers ran down in the dry land.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 Because he remembered his holy word, which he had spoken to his servant Abraham.
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 And he brought forth his people with joy, and his chosen with gladness.
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 And he gave them the lands of the Gentiles: and they possessed the labours of the people:
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 That they might observe his justifications, and seek after his law.
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
