Psalms 103
1 For David himself. Bless the Lord, O my soul: and let all that is within me bless his holy name.
A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
2 Bless the Lord, O my soul, and never forget all he hath done for thee.
Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
3 Who forgiveth all thy iniquities: who healeth all thy diseases.
A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
4 Who redeemeth thy life from destruction: who crowneth thee with mercy and compassion.
A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
5 Who satisfieth thy desire with good things: thy youth shall be renewed like the eagle’s.
A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
6 The Lord doth mercies, and judgment for all that suffer wrong.
Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
7 He hath made his ways known to Moses: his wills to the children of Israel.
Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit.
8 The ford is compassionate and merciful: longsuffering and plenteous in mercy.
Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
9 He will not always be angry: nor will he threaten for ever.
Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
10 He hath not dealt with us according to our sins: nor rewarded us according to our iniquities.
Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
11 For according to the height of the heaven above the earth: he hath strengthened his mercy towards them that fear him.
Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
12 As far as the east is from the west, so far hath he removed our iniquities from us.
A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
13 As a father hath compassion on his children, so hath the Lord compassion on them that fear him:
A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
14 For he knoweth our frame. He remembereth that we are dust:
Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
15 Man’s days are as grass, as the flower of the field so shall he flourish.
Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.
16 For the spirit shall pass in him, and he shall not be: and he shall know his place no more.
Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.
17 But the mercy of the Lord is from eternity and unto eternity upon them that fear him: And his justice unto children’s children,
De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
18 To such as keep his covenant, And are mindful of his commandments to do them.
Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
19 The Lord hath prepared his throne in heaven: and his kingdom shall rule over all.
Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.
20 Bless the Lord, all ye his angels: you that are mighty in strength, and execute his word, hearkening to the voice of his orders.
Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára.
21 Bless the Lord, all ye his hosts: you ministers of his that do his will.
Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!
22 Bless the Lord, all his works: in every place of his dominion, O my soul, bless thou the Lord.
Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!
