Proverbs 3
1 My son, forget not my law, and let thy heart keep my commandments.
Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
2 For they shall add to thee length of days, and years of life and peace.
Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
3 Let not mercy and truth leave thee, put them about thy neck, and write them in the tables of thy heart:
Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
4 And thou shalt And grace and good understanding before God and men.
Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
5 Have confidence in the Lord with all thy heart, and lean not upon thy own prudence.
Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
6 In all thy ways think on him, and he will direct thy steps.
Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
7 I Be not wise in thy own conceit: fear God, and depart from evil:
Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
8 For it shall be health to thy navel, and moistening to thy bones.
Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
9 Honour the Lord with thy substance, and give him of the first of all thy fruits:
Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
10 And thy barns shall be filled with abundance, and thy presses shall run over with wine.
Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
11 My son, reject not the correction of the Lord: and do not faint when thou art chastised by him:
Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
12 For whom the Lord loveth, he chastiseth: and as a father in the son he pleaseth himself.
Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
13 Blessed is the man that findeth wisdom and is rich in prudence:
Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
14 The purchasing thereof is better than the merchandise of silver, and her fruit than the chiefest and purest gold:
Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
15 She is more precious than all riches: and all the things that are desired, are not to be compared with her.
Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
16 Length of days is in her right hand, and in her left hand riches and glory.
Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
17 Her ways are beautiful ways, and all her paths are peaceable.
Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
18 She is a tree of life to them that lay hold on her: and he that shall retain her is blessed.
Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
19 The Lord by wisdom hath founded the earth, hath established the heavens by prudence.
Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
20 By his wisdom the depths have broken out, and the clouds grow thick with dew.
Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
21 My son, let not these things depart from thy eyes: keep the law and counsel:
Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
22 And there shall be life to thy soul, and grace to thy mouth.
És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
23 Then shalt thou walk confidently in thy way, and thy foot shall not stumble:
Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
24 If thou sleep, thou shalt not fear: thou shalt rest, and thy sleep shall be sweet.
Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
25 Be not afraid of sudden fear, nor of the power of the wicked falling upon thee.
Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
26 For the Lord will be at thy side, and will keep thy foot that thou be not taken.
Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
27 Do not withhold him from doing good, who is able: if thou art able, do good thyself also.
Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
28 Say not to thy friend: Go, and come again: and tomorrow I will give to thee: when thou canst give at present.
Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
29 Practise not evil against thy friend, when he hath confidence in thee.
Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
30 Strive not against a man without cause, when he hath done thee no evil.
Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
31 Envy not the unjust man, and do not follow his ways:
Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
32 For every mocker is an abomination to the Lord, and his communication is with the simple.
Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
33 Want is from the Lord in the house of the wicked: but the habitations of the just shall be blessed.
Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
34 He shall scorn the scorners, and to the meek he will give grace.
Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
35 The wise shall possess glory: the promotion of fools is disgrace.
A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
