< Proverbs 26 >
1 As snow in summer, and rain in harvest, so glory is not seemly for a fool.
Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
2 As a bird flying to other places, and a sparrow going here or there: so a curse uttered without cause shall come upon a man.
Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
3 A whip for a horse, and a snaffle for an ass, and a rod for the back of fools.
Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
4 Answer not a fool according to his folly, lest thou be made like him.
Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
5 Answer a fool according to his folly, lest he imagine himself to be wise.
Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
6 He that sendeth words by a foolish messenger, is lame of feet and drinketh iniquity.
A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
7 As a lame man hath fair legs in vain: so a parable is unseemly in the mouth of fools.
Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
8 As he that casteth a stone into the heap of Mercury: so is he that giveth honour to a fool.
Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
9 As if a thorn should grow in the hand of a drunkard: so is a parable in the mouth of fools.
Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
10 Judgment determineth causes: and he that putteth a fool to silence, appeaseth anger.
Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
11 As a dog that returneth to his vomit, so is the fool that repeateth his folly.
Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
12 Hast thou seen a man wise in his own conceit? there shall be more hope of a fool than of him.
Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
13 The slothful man saith: There is a lion in the way, and a lioness in the roads.
Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
14 As the door turneth upon its hinges, so doth the slothful upon his bed.
Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
15 The slothful hideth his hand under his armpit, and it grieveth him to turn it to his mouth.
Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
16 The sluggard is wiser in his own conceit, than seven men that speak sentences.
Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
17 As he that taketh a dog by the ears, so is he that passeth by in anger, and meddleth with another man’s quarrel.
Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
18 As he is guilty that shooteth arrows, and lances unto death:
Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
19 So is the man that hurteth his friend deceitfully: and when he is taken, saith: I did it in jest.
Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
20 When the wood faileth, the fire shall go out: and when the talebearer is taken away, contentions shall cease.
Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
21 As coals are to burning coals, and wood to fire, so an angry man stirreth up strife.
Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
22 The words of a talebearer are as it were simple, but they reach to the innermost parts of the belly.
A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
23 Swelling lips joined with a corrupt heart, are like an earthen vessel adorned with silver dross.
Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
24 An enemy is known by his lips, when in his heart he entertaineth deceit.
Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
25 When he shall speak low, trust him not: because there are seven mischiefs in his heart.
Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
26 He that covereth hatred deceitfully, his malice shall be laid open in the public assembly.
Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
27 He that diggeth a pit, shall fall into it: and he that rolleth a stone, it shall return to him.
A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
28 A deceitful tongue loveth not truth: and a slippery mouth worketh ruin.
A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.