Proverbs 23
1 When thou shalt sit to eat with a prince, consider diligently what is set before thy face.
Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
2 And put a knife to thy throat, if it be so that thou have thy soul in thy own power.
kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
3 Be not desirous of his meats, in which is the bread of deceit.
Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
4 Labour not to be rich: but set bounds to thy prudence.
Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
5 Lift not up thy eyes to riches which thou canst not have: because they shall make themselves wings like those of an eagle, and shall fly towards heaven.
A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
6 Eat not with an envious man, and desire not his meats:
Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
7 Because like a soothsayer, and diviner, he thinketh that which he knoweth not. Eat and drink, will he say to thee: and his mind is not with thee.
Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
8 The meats which thou hadst eaten, thou shalt vomit up: and shalt loose thy beautiful words.
Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
9 Speak not in the ears of fools: because they will despise the instruction of thy speech.
Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
10 Touch not the bounds of little ones: and enter not into the field of the fatherless:
Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
11 For their near kinsman is strong: and he will judge their cause against thee.
mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
12 Let thy heart apply itself to instruction: and thy ears to words of knowledge.
Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
13 Withhold not correction from a child: for if thou strike him with the rod, he shall not die.
Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg. (Sheol h7585)
15 My son, if thy mind be wise, my heart shall rejoice with thee:
Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
16 And my reins shall rejoice, when thy lips shall speak what is right.
és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
17 Let not thy heart envy sinners: but be thou in the fear of the Lord all the day long:
Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
18 Because thou shalt have hope in the latter end, and thy expectation shall not be taken away.
Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
19 Hear thou, my son, and be wise: and guide thy mind in the way.
Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
20 Be not in the feasts of great drinkers, nor in their revellings, who contribute flesh to eat:
Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
21 Because they that give themselves to drinking, and that club together shall be consumed; and drowsiness shall be clothed with rags.
Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
22 Hearken to thy father, that beget thee: and despise not thy mother when she is old.
Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
23 Buy truth, and do not sell wisdom, and instruction, and understanding.
Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
24 The father of the just rejoiceth greatly: he that hath begotten a wise son, shall have joy in him.
Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
25 Let thy father, and thy mother be joyful, and let her rejoice that bore thee.
Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
26 My son, give me thy heart: and let thy eyes keep my ways.
Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
27 For a harlot is a deep ditch: and a strange woman is a narrow pit.
Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
28 She lieth in wait in the way as a robber, and him whom she shall see unwary, she will kill.
sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
29 Who hath woe? whose father hath woe? who hath contentions? who falls into pits? who hath wounds without cause? who hath redness of eyes?
Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
30 Surely they that pass their time in wine, and study to drink of their cups.
Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
31 Look not upon the wine when it is yellow, when the colour thereof shineth in the glass: it goeth in pleasantly,
Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
32 But in the end, it will bite like a snake, and will spread abroad poison like a basilisk.
A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
33 Thy eyes shall behold strange women, and thy heart shall utter perverse things.
Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
34 And thou shalt be as one sleeping in the midst of the sea, and as a pilot fast asleep, when the stern is lost.
s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
35 And thou shalt say: They have beaten me, but I was not sensible of pain: they drew me, and I felt not: when shall I awake, and find wine again?
Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
