Proverbs 16
1 It is the part of man to prepare the soul: and of the Lord to govern the tongue.
Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.
2 All the ways of a man are open to his eyes: the Lord is the weigher of spirits.
Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.
3 Lay open thy works to the Lord: and thy thoughts shall be directed.
Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.
4 The Lord hath made all things for himself: the wicked also for the evil day.
Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.
5 Every proud man is an abomination to the Lord: though hand should be joined to hand, he is not innocent. The beginning of a good way is to do justice; and this is more acceptable with God, than to offer sacrifices.
Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.
6 By mercy and truth iniquity is redeemed: and by the fear of the Lord men depart from evil.
Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.
7 When the ways of man shall please the Lord, he will convert even his enemies to peace.
Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.
8 Better is a little with justice, than great revenues with iniquity.
Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.
9 The heart of man disposeth his way: but the Lord must direct his steps.
Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.
10 Divination is in the lips of the king, his mouth shall not err in judgment.
Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.
11 Weight and balance are judgments of the Lord: and his work all the weights of the bag.
Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.
12 They that act wickedly are abominable to the king: for the throne is established by justice.
Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.
13 Just lips are the delight of kings: he that speaketh right things shall be loved.
Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.
14 The wrath of a king is as messengers of death: and the wise man will pacify it.
Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.
15 In the cheerfulness of the king’s countenance is life: and his clemency is like the latter rain.
Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.
16 Get wisdom, because it is better than gold: and purchase prudence, for it is more precious than silver.
Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.
17 The path of the just departeth from evils: he that keepeth his soul keepeth his way.
Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.
18 Pride goeth before destruction: and the spirit is lifted up before a fall.
Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.
19 It is better to be humbled with the meek, than to divide spoils with the proud.
Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.
20 The learned in word shall find good things: and he that trusteth in the Lord is blessed.
A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!
21 The wise in heart shall be called prudent: and he that is sweet in words shall attain to greater things.
A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.
22 Knowledge is a fountain of life to him that possesseth it: the instruction of fools is foolishness.
Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.
23 The heart of the wise shall instruct his mouth: and shall add grace to his lips.
A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.
24 Well ordered words are as a honeycomb: sweet to the soul, and health to the bones.
Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.
25 There is a way that seemeth to a man right: and the ends thereof lead to death.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
26 The soul of him that laboureth, laboureth for himself, because his mouth hath obliged him to it.
A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.
27 The wicked man diggeth evil, and in his lips is a burning fire.
Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.
28 A perverse man stirreth up quarrels: and one full of words separateth princes.
A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.
29 An unjust man allureth his friend: and leadeth him into a way that is not good.
Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.
30 He that with fixed eyes deviseth wicked things, biting his lips, bringeth: evil to pass.
A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.
31 Old age is a crown of dignity, when it is found in the ways of justice.
Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.
32 The patient man is better than the valiant: and he that ruleth his spirit than he that taketh cities.
Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.
33 Lots are cast into the lap, but they are disposed of by the Lord.
Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.
