Proverbs 1
1 The parables of Solomon, the son of David, king of Israel.
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 To know wisdom, and instruction:
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 To understand the words of prudence: and to receive the instruction of doctrine, justice, and judgment, and equity:
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 To give subtilty to little ones, to the young man knowledge and understanding.
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 A wise man shall hear and shall be wiser: and he that understandeth, shall possess governments.
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 He shall understand a parable, and the interpretation, the words of the wise, and their mysterious sayings.
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 The fear of the Lord is the beginning of wisdom. Fools despise wisdom and instruction.
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 My son, hear the instruction of thy father, and forsake not the law of thy mother:
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 That grace may be added to thy head, and a chain of gold to thy neck.
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 My son, if sinners shall entice thee, consent not to them.
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 If they shall say: Come with us, let us lie in wait for blood, let us hide snares for the innocent without cause:
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
12 Let us swallow him up alive like hell, and whole as one that goeth down into the pit. (Sheol h7585)
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
13 We shall find all precious substance, we shall fill our houses with spoils.
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 Cast in thy lot with us, let us all have one purse.
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 My son, walk not thou with them, restrain thy foot from their paths.
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 For their feet run to evil, and make haste to shed blood.
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 But a net is spread in vain before the eyes of them that have wings.
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 And they themselves lie in wait for their own blood, and practise deceits against their own souls.
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 So the wage of every covetous man destroy the souls of the possessors.
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 Wisdom preacheth abroad, she uttereth her voice in the streets:
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 At the head of multitudes she crieth out, in the entrance of the gates of the city she uttereth her words, saying:
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 O children, how long will you love childishness, and fools covet those things which are hurtful to themselves, and the unwise hate knowledge?
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 Turn ye at my reproof: behold I will utter my spirit to you, and will shew you my words.
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 Because I called, and you refused: I stretched out my hand, and there was none that regarded.
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 You have despised all my counsel, and have neglected my reprehensions.
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 I also will laugh in your destruction, and will mock when that shall come to you which you feared.
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 When sudden calamity shall fall on you, and destruction, as a tempest, shall be at hand: when tribulation and distress shall come upon you:
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 Then shall they call upon me, and I will not hear: they shall rise in the morning and shall not find me:
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 Because they have hated instruction and received not the fear of the Lord,
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 Nor consented to my counsel, but despised all my reproof.
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 Therefore they shall eat the fruit of their own way, and shall be filled with their own devices.
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 The turning away of little ones shall kill them, and the prosperity of fools shall destroy them.
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 But he that shall hear me, shall rest without terror, and shall enjoy abundance, without fear of evils.
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
