John 20
1 And on the first day of the week, Mary Magdalen cometh early, when it was yet dark, unto the sepulchre; and she saw the stone taken away from the sepulchre.
A hétnek első napján pedig korán reggel, amikor még sötét volt, odament a magdalai Mária a sírhoz, és látta, hogy a kő el van véve a sírról.
2 She ran, therefore, and cometh to Simon Peter, and to the other disciple whom Jesus loved, and saith to them: They have taken away the Lord out of the sepulchre, and we know not where they have laid him.
Elfutott tehát, és elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és mondta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt!“
3 Peter therefore went out, and that other disciple, and they came to the sepulchre.
Elment tehát Péter és a másik tanítvány, és elmentek a sírhoz.
4 And they both ran together, and that other disciple did outrun Peter, and came first to the sepulchre.
Együtt futottak mindketten: de a másik tanítvány hamar megelőzte Pétert, és előbb jutott a sírhoz,
5 And when he stooped down, he saw the linen cloths lying; but yet he went not in.
és lehajolva látta, hogy ott vannak a lepedők, de mégsem ment be.
6 Then cometh Simon Peter, following him, and went into the sepulchre, and saw the linen cloths lying,
Nyomban utána megjött Simon Péter is, bement a sírba, és látta, hogy a lepedők ott vannak.
7 And the napkin that had been about his head, not lying with the linen cloths, but apart, wrapped up into one place.
És a keszkenő, amely a fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen.
8 Then that other disciple also went in, who came first to the sepulchre: and he saw, and believed.
Akkor aztán bement a másik tanítvány is, aki először jutott a sírhoz, és látott és hitt.
9 For as yet they knew not the scripture, that he must rise again from the dead.
Mert nem értették még az Írást, hogy fel kell támadnia a halálból.
10 The disciples therefore departed again to their home.
A tanítványok ezután visszamentek az övéikhez.
11 But Mary stood at the sepulchre without, weeping. Now as she was weeping, she stooped down, and looked into the sepulchre,
Mária pedig kinn állt a sírnál és sírt. Amíg azonban siránkozott, behajolt a sírba,
12 And she saw two angels in white, sitting, one at the head, and one at the feet, where the body of Jesus had been laid.
és látott két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, ahol Jézus teste feküdt.
13 They say to her: Woman, why weepest thou? She saith to them: Because they have taken away my Lord; and I know not where they have laid him.
Azok ezt mondták neki: „Asszony, miért sírsz?“Azt mondta nekik: „Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt.“
14 When she had thus said, she turned herself back, and saw Jesus standing; and she knew not that it was Jesus.
És mikor ezeket mondta, hátrafordult, és látta, hogy Jézus ott áll, de nem tudta, hogy Jézus az.
15 Jesus saith to her: Woman, why weepest thou? whom seekest thou? She, thinking it was the gardener, saith to him: Sir, if thou hast taken him hence, tell me where thou hast laid him, and I will take him away.
Mondta neki Jézus: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?“Ő pedig azt gondolva, hogy a kertész az, ezért azt mondta neki: „Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hová tetted, és én elviszem.“
16 Jesus saith to her: Mary. She turning, saith to him: Rabboni (which is to say, Master).
Jézus ezt mondta neki: „Mária!“Az megfordult, és ezt mondta neki: „Rabbuni!“– ami azt jelenti: Mester!
17 Jesus saith to her: Do not touch me, for I am not yet ascended to my Father. But go to my brethren, and say to them: I ascend to my Father and to your Father, to my God and your God.
Jézus azt mondta neki: „Ne érints engem, mert nem mentem még fel az én Atyámhoz, hanem menj az én atyámfiaihoz, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.“
18 Mary Magdalen cometh, and telleth the disciples: I have seen the Lord, and these things he said to me.
Elment a magdalai Mária, hírül adva a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondta neki.
19 Now when it was late that same day, the first of the week, and the doors were shut, where the disciples were gathered together, for fear of the Jews, Jesus came and stood in the midst, and said to them: Peace be to you.
Mikor azért este lett, azon a napon, a hétnek első napján és mikor az ajtók a zsidóktól való félelem miatt zárva voltak ott, ahol egybegyűltek a tanítványok, eljött Jézus, megállt középen, és ezt mondta nekik: „Békesség néktek!“
20 And when he had said this, he shewed them his hands and his side. The disciples therefore were glad, when they saw the Lord.
És ezt mondva megmutatta nekik a kezeit és az oldalát. Örvendeztek azért a tanítványok, hogy látják az Urat.
21 He said therefore to them again: Peace be to you. As the Father hath sent me, I also send you.
Ismét mondta nekik Jézus: „Békesség néktek! Amiképpen engem küldött az Atya, én is küldelek titeket.“
22 When he had said this, he breathed on them; and he said to them: Receive ye the Holy Ghost.
És mikor ezt mondta, rájuk lehelt, és mondta nekik: „Vegyetek Szent Lelket.
23 Whose sins you shall forgive, they are forgiven them; and whose sins you shall retain, they are retained.
Akiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak, akikéit megtartjátok, megtartatnak.“
24 Now Thomas, one of the twelve, who is called Didymus, was not with them when Jesus came.
Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, nem volt ővelük, amikor eljött Jézus.
25 The other disciples therefore said to him: We have seen the Lord. But he said to them: Except I shall see in his hands the print of the nails, and put my finger into the place of the nails, and put my hand into his side, I will not believe.
A többi tanítvány ezt mondta neki: „Láttuk az Urat.“Ő pedig azt mondta nekik: „Ha nem látom a kezein a szegek helyeit, és be nem teszem ujjaimat a szegek helyébe, és kezemet be nem teszem az oldalára, semmiképpen el nem hiszem.“
26 And after eight days again his disciples were within, and Thomas with them. Jesus cometh, the doors being shut, and stood in the midst, and said: Peace be to you.
És nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, Tamás is ő velük volt. Noha az ajtó zárva volt, bement Jézus, és megállt középen, és mondta: „Békesség néktek!“
27 Then he saith to Thomas: Put in thy finger hither, and see my hands; and bring hither thy hand, and put it into my side; and be not faithless, but believing.
Azután mondta Tamásnak: „Hozd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, és hozd ide a kezedet, és tedd az én oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.“
28 Thomas answered, and said to him: My Lord, and my God.
Tamás pedig így felelt: „Én Uram és én Istenem!“
29 Jesus saith to him: Because thou hast seen me, Thomas, thou hast believed: blessed are they that have not seen, and have believed.
Jézus ezt mondta neki: „Mivel láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, akik nem látnak és hisznek.“
30 Many other signs also did Jesus in the sight of his disciples, which are not written in this book.
Sok más jelt is tett ugyan Jézus az ő tanítványai előtt, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben.
31 But these are written, that you may believe that Jesus is the Christ, the Son of God: and that believing, you may have life in his name.
Ezek pedig azért vannak megírva, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt híve, életetek legyen az ő nevében.
