Job 38
1 Then the Lord answered Job out of a whirlwind, and said:
Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
2 Who is this that wrappeth up sentences in unskillful words?
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
3 Gird up thy loins like a man: I will ask thee, and answer thou me.
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
4 Where wast thou when I laid up the foundations of the earth? tell me if thou hast understanding.
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
5 Who hath laid the measures thereof, if thou knowest? or who hath stretched the line upon it?
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
6 Upon what are its bases grounded? or who laid the corner stone thereof,
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
7 When the morning stars praised me together, and all the sons of God made a joyful melody?
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
8 Who shut up the sea with doors, when it broke forth as issuing out of the womb:
És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
9 When I made a cloud the garment thereof, and wrapped it in a mist as in swaddling bands?
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
10 I set my bounds around it, and made it bars and doors:
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
11 And I said: Hitherto thou shalt come, and shalt go no further, and here thou shalt break thy swelling waves.
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
12 Didst thou since thy birth command the morning, and shew the dawning of the day its place?
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
13 And didst thou hold the extremities of the earth shaking them, and hast thou shaken the ungodly out of it?
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14 The seal shall be restored as clay, and shall stand as a garment:
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
15 From the wicked their light shall be taken away, and the high arm shall be broken.
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
16 Hast thou entered into the depths of the sea, and walked in the lowest parts of the deep?
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
17 Have the gates of death been opened to thee, and hast thou seen the darksome doors?
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
18 Hast thou considered the breadth of the earth? tell me, if thou knowest all things?
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19 Where is the way where light dwelleth, and where is the place of darkness:
Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20 That thou mayst bring every thing to its own bounds, and understand the paths of the house thereof.
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21 Didst thou know then that thou shouldst be born? and didst thou know the number of thy days?
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
22 Hast thou entered into the storehouses of the snow, or has thou beheld the treasures of the hail:
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
23 Which I have prepared for the time of the enemy, against the day of battle and war?
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
24 By what way is the light spread, and heat divided upon the earth?
Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
25 Who gave a course to violent showers, or a way for noisy thunder:
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
26 That it should rain on the earth without man in the wilderness, where no mortal dwelleth:
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
27 That it should fill the desert and desolate land, and should bring forth green grass?
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
28 Who is the father of rain? or who begot the drops of dew?
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
29 Out of whose womb came the ice; and the frost from heaven who hath gendered it?
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
30 The waters are hardened like a stone, and the surface of the deep is congealed.
Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
31 Shalt thou be able to join together the shining stars the Pleiades, or canst thou stop the turning about of Arcturus?
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
32 Canst thou bring forth the day star in its time, and make the evening star to rise upon the children of the earth?
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
33 Dost thou know the order of heaven, and canst thou set down the reason thereof on the earth?
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
34 Canst thou lift up thy voice to the clouds, that an abundance of waters may cover thee?
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
35 Canst thou send lightnings, and will they go, and will they return and say to thee: Here we are?
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
36 Who hath put wisdom in the heart of man? or who gave the cock understanding?
Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
37 Who can declare the order of the heavens, or who can make the harmony of heaven to sleep?
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
38 When was the dust poured on the earth, and the clods fastened together?
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
39 Wilt thou take the prey for the lioness, and satisfy the appetite of her whelps,
Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
40 When they couch in the dens and lie in wait in holes?
Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
41 Who provideth food for the raven, when her young ones cry to God, wandering about, because they have no meat?
Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
