< Job 26 >

1 Then Job answered, and said:
Felelt Jób és mondta:
2 Whose helper art thou? is it of him that is weak? and dost thou hold up the arm of him that has no strength?
Mint gyámolítottad a tehetetlent, segítetted az erőtlennek karját!
3 To whom hast thou given counsel? perhaps to him that hath no wisdom, and thou hast shewn thy very great prudence.
Mit tanácsoltál a bölcsességtelennek s valódi tudást bőven ismertettél!
4 Whom hast thou desired to teach? was it not him that made life?
Kinek adtál tudtul szavakat s kinek szelleme fakadt belőled?
5 Behold the giants groan under the waters, and they that dwell with them.
Az árnyak megreszketnek alul a vizeken és lakóikon.
6 Hell is naked before him, and there is no covering for destruction. (Sheol h7585)
Meztelen az alvilág ő előtte s takarója az enyészet neki. (Sheol h7585)
7 He stretched out the north over the empty space, and hangeth the earth upon nothing.
Kiterjeszti az Északot az űr fölé, lebegteti a földet a semmiségen;
8 He bindeth up the waters in his clouds, so that they break not out and fall down together.
beköti a vizet felhőibe, s nem hasad meg felleg alatta;
9 He withholdeth the face of his throne, and spreadeth his cloud over it.
befogja a trón felszínét, kiterítette reá fellegét.
10 He hath set bounds about the waters, till light and darkness come to an end.
Határt vont a vizek színén odáig, hol vége van a világosságnak a sötétség mellett.
11 The pillars of heaven tremble, and dread at his beck.
Az ég oszlopai megrázkódnak s elámulnak dorgálásától.
12 By his power the seas are suddenly gathered together, and his wisdom has struck the proud one.
Erejével felkavarta a tengert s értelmével összezúzta, Ráhábot.
13 His spirit hath adorned the heavens, and his obstetric hand brought forth the winding serpent.
Fuvallata által derültté válik az ég, átszúrta keze a futó kígyót.
14 Lo, these things are said in part of his ways: and seeing we have heard scarce a little drop of his word, who shall be able to behold the thunder of his greatness?
Lám, ezek útjainak szélei, mily csekély nesz az, a mit róla hallunk, de hatalmának dörgését ki foghatja föl!

< Job 26 >