Job 22
1 Then Eliphaz the Themanite answered, and said:
Felelt a Témánbeli Elifáz és mondta:
2 Can man be compared with God, even though he were of perfect knowledge?
Istennek tesz-e hasznot az ember? Bizony önmagának tesz hasznot az eszes!
3 What doth it profit God if thou be just? or what dost thou give him if thy way be unspotted?
Érdeke van-e a Mindenhatónak abban, hogy igaz vagy, avagy nyeresége, hogy gáncstalanná teszed útaidat?
4 Shall he reprove thee for fear, and come with thee into judgment:
Vajon istenfélelmed miatt fenyít-e meg téged, száll veled ítéletedre?
5 And not for thy manifold wickedness, and thy infinite iniquities?
Nemde nagy a te rosszaságod, s nincs vége bűneidnek!
6 For thou hast taken away the pledge of thy brethren without cause, and stripped the naked of their clothing.
Mert megzálogoltad testvéreidet ok nélkül, s a meztelenek ruháit lehúzod;
7 Thou hast not given water to the weary, thou hast withdrawn bread from the hungry.
nem adtál vizet inni az elbágyadtnak s az éhezőtől megvontad a kenyeret.
8 In the strength of thy arm thou didst possess the land, and being the most mighty thou holdest it.
S az erős kar emberéé az ország s a nagytekintetű marad benne lakónak.
9 Thou hast sent widows away empty, and the arms of the fatherless thou hast broken in pieces.
Özvegyeket üresen bocsátottál el s az árvák karjai összezúzattak.
10 Therefore art thou surrounded with snares, and sudden fear troubleth thee.
Azért vannak körülötted tőrök, s rettegés rémít meg téged hirtelen.
11 And didst thou think that thou shouldst not see darkness, and that thou shouldst not be covered with the violence of overflowing waters?
Vagy nem látod-e a sötétséget, a vízáradatot, mely téged elborít?
12 Dost not thou think that God is higher than heaven, and is elevated above the height of the stars?
Nemde Isten az ég magasságában van, s nézd a csillagok tetejét, mily magasak!
13 And thou sayst: What doth God know? and he judgeth as it were through a mist.
S te azt mondod: Mit tudhat Isten, vajon sűrű ködön keresztül ítélhet-e?
14 The clouds are his covert, and he doth not consider our things, and he walketh about the poles of heaven.
Felhő az ő rejteke s nem lát s az egek körén járkál.
15 Dost thou desire to keep the path of ages, which wicked men have trodden?
Vajon az őskor ösvényét követed-e, melyet tapostak a jogtalanság emberei?
16 Who were taken away before their time, and a flood hath overthrown their foundation.
Kik megragadtattak idő előtt, folyammá omlott szét alapjuk;
17 Who said to God: Depart from us: and looked upon the Almighty as if he could do nothing:
kik azt mondták Istennek: távozz tőlünk, s hogy mit tehet nekik a Mindenható
18 Whereas he had filled their houses with good things: whose way of thinking be far from me.
holott ő megtöltötte házaikat jóval: de távol legyen tőlem a gonoszok tanácsa!
19 The just shall see, and shall rejoice, and the innocent shall laugh them to scorn.
Látják az igazak s örülnek s az ártatlan gúnyolódik rajtuk:
20 Is not their exaltation cut down, and hath not fire devoured the remnants of them?
bizony megsemmisült a mi támadónk, s a mi maradt tőlük, tűz emésztette meg!
21 Submit thyself then to him, and be at peace: and thereby thou shalt have the best fruits.
Szegődjél csak hozzá s békéd lesz, az által jön reád a jó;
22 Receive the law of his mouth, and lay up his words in thy heart.
fogadj csak el szájából tant és vedd mondásait szívedbe.
23 If thou wilt return to the Almighty, thou shalt be built up, and shalt put away iniquity far from thy tabernacle.
Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, fölépülsz, ha eltávolítsz jogtalanságot sátradból;
24 He shall give for earth flint, and for flint torrents of gold.
s porba helyezd az érczet s patakok kavicsába az Ófir-aranyat,
25 And the Almighty shall be against thy enemies, and silver shall be heaped together for thee.
s legyen a Mindenható a te érczed s ragyogó ezüstöd neked:
26 Then shalt thou abound in delights in the Almighty, and shalt lift up thy face to God.
akkor bizony a Mindenhatóban fogsz gyönyörködni s felemelheted Istenhez arczodat.
27 Thou shalt pray to him, and he will hear thee, and thou shalt pay vows.
Fohászkodol hozzá s ő hallgat rád a fogadalmaidat megfizetheted.
28 Thou shalt decree a thing, and it I shall come to thee, and light shall shine in thy ways.
A mely szóval határozol, az beteljesül neked, és útaid fölött világosság derült föl.
29 For he that hath been humbled, shall be in glory: and he that shall bow down his eyes, he shall be saved.
Ha kit megaláztak s azt mondod: emelkedés! a lecsüggedt szeműt megsegíti ő;
30 The innocent shall be saved, and he shall be saved by the cleanness of his hands.
megmenti a nem ártatlant s megmenekül kezeid tisztasága által.
