Job 18
1 Then Baldad the Suhite answered, and said:
Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
2 How long will you throw out words? understand first, and so let us speak.
Meddig fogtok szavakra vadászni? Észre térjetek s azután beszéljünk!
3 Why are we reputed as beasts, and counted vile before you?
Miért tekintetünk baromnak, tisztátalanokká váltunk szemeitekben?
4 Thou that destroyest thy soul in thy fury, shall the earth be forsaken for thee, and shall rocks be removed out of their place?
Ki önnönmagát széttépi haragjában, vajon miattad elhagyottá legyen-e a föld, és szikla mozduljon el helyéből?
5 Shall not the light of the wicked be extinguished, and the flame of his fire not shine?
Mégis a gonoszok világossága kialszik, és nem fénylik tüzének lángja.
6 The light shall be dark in his tabernacle, and the lamp that is over him, shall be put out.
Világosság elsötétült sátorában, és mécsese ő fölötte kialszik.
7 The step of his strength shall be straitened, and his own counsel shall cast him down headlong.
Megszorulnak erős léptei s oda veti őt saját tanácsa.
8 For he hath thrust his feet into a net, and walketh in its meshes.
Mert hálóba kergettetett lábaival és rácsozat fölött járkál;
9 The sole of his foot shall be held in a snare, and thirst shall burn against him.
sarkon kapja a kelepcze, megragadja a hurok;
10 A gin is hidden for him in the earth, and his trap upon the path.
a földön van elrejtve kötele és csapdája az ösvényen.
11 Fears shall terrify him on every side, and shall entangle his feet.
Köröskörül ijesztették rémülések, hogy űzzék őt lépten-nyomon.
12 Let his strength be wasted with famine, and let hunger invade his ribs.
Éhes lesz az ereje, és balsors kész az oldalán.
13 Let it devour the beauty of his skin, let the firstborn death consume his arms.
Megeszi bőrének tagjait, megeszi tagjait halálnak elsőszülöttje.
14 Let his confidence be rooted out of his tabernacle, and let destruction tread upon him like a king.
Kiszakíttatik sátrából bizalma, és lépnie kell a rémülések királyához.
15 Let the companions of him that is not, dwell in his tabernacle, let brimstone be sprinkled in his tent.
Lakni fog sátrában – már nem az övé – kénkő szóratik hajlékára.
16 Let his roots be dried up beneath, and his harvest destroyed above.
Alul elszáradnak gyökerei, a felül elfonnyad a gallya.
17 Let the memory of him perish from the earth and let not his name be renowned in the streets.
Emlékezete elveszett az országból és nincs neki neve a tájakon.
18 He shall drive him out of light into darkness, and shall remove him out of the world.
Taszítják őt világosságból sötétségbe és a világból elbolyongtatják.
19 His seed shall not subsist, nor his offspring among his people, nor any remnants in his country.
Nincs neki sarjadéka, sem ivadéka népében, és nincs maradék tanyáján.
20 They that come after him shall be astonished at his day, and horror shall fall upon them that went before.
Napja miatt eliszonyodtak a nyugotiak, s a keletieket borzadály fogja el.
21 These men are the tabernacles of the wicked, and this the place of him that knoweth not God.
Bizony ilyenek a jogtalannak lakásai, és ilyen a helye annak, ki nem ismerte meg az Istent.
