< Genesis 35 >

1 In the meantime God said to Jacob: Arise, and go up to Bethel, and dwell there, and make there an altar to God, who appeared to thee when thou didst flee from Esau thy brother.
És mondta Isten Jákobnak: Kerekedj fel, menj fel Bész-Élbe és lakjál ott; és készíts ott oltárt az Istennek, aki megjelent neked, midőn menekültél Ézsau, a te testvéred elől.
2 And Jacob having called together all his household, said: Cast away the strange gods that are among you, and be cleansed and change your garments.
És Jákob mondta házának és mindazoknak, akik vele voltak: Távolítsátok el az idegen isteneket, melyek közepettetek vannak, tisztuljatok meg és váltsatok ruhát,
3 Arise, and let us go up to Bethel, that we may make there an altar to God: who heard me in the day of my affliction, and accompanied me in my journey.
hogy fölkerekedjünk és fölmenjünk Bész-Élbe; és készítek ott oltárt az Istennek, aki meghallgatott engem szorultságom napján és velem volt az úton, melyen jártam.
4 So they gave him all the strange gods they had, and the earrings which were in their ears: and he buried them under the turpentine tree, that is behind the city of Sichem.
És átadták Jákobnak mind az idegen isteneket, melyek kezükben voltak és a karikákat, melyek füleikben voltak; Jákob pedig elrejtette azokat a tölgyfa alatt, mely Sechemnél volt.
5 And when they were departed, the terror of God fell upon all the cities round about, and they durst not pursue after them as they went away.
És elvonultak; és volt Istentől való rettegés a városokon, melyek körülöttük voltak és nem üldözték Jákob fiait.
6 And Jacob came to Luza, which is in the land of Chanaan, surnamed Bethel: he and all the people that were with him.
Jákob pedig elérkezett Lúzba, mely Kánaán országában van, az Bész-Él; ő és az egész nép, mely vele volt.
7 And he built there an altar, and called the name of that place, The house of God: for there God appeared to him when he fled from his brother.
És épített ott oltárt és elnevezte a helyet: Bész-Él Istene, mert ott nyilatkozott meg neki Isten, midőn menekült az ő testvére elől.
8 At the same time Debora the nurse of Rebecca died, and was buried at the foot of Bethel under an oak: and the name of that place was called, The oak of weeping.
És meghalt Debóra, Rebeka dajkája és eltemették Bész-Élen alól, a tölgyfa alatt és elnevezte azt: Állón-Bóchúsznak (Sírás-tölgye).
9 And God appeared again to Jacob, after he returned from Mesopotamia of Syria, and he blessed him,
És megjelent Isten Jákobnak újra, midőn jött Páddán-Áromból, és megáldotta őt.
10 Saying: Thou shalt not be called any more Jacob, but Israel shall be thy name. And he called him Israel.
Mondta neki Isten: A te neved Jákob; ne neveztessék a te neved többé Jákobnak, hanem Izrael legyen a te neved. És elnevezte őt Izraelnek.
11 And said to him: I am God Almighty, increase thou and be multiplied. Nations and peoples of nations shall be from thee, and kings shall come out of thy loins.
És mondta neki Isten: Én vagyok Isten, a Mindenható! Szaporodjál és sokasodjál, nemzet és nemzetek gyülekezete lesz belőled és királyok származnak ágyékaidból.
12 And the land which I gave to Abraham and Isaac, I will give to thee, and to thy seed after thee.
Az országot pedig, melyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, neked fogom adni, és magzatodnak utánad fogom adni az országot.
13 And he departed from him.
És fölszállt tőle Isten azon a helyen, ahol beszélt vele.
14 But he set up a monument of stone, in the place where God had spoken to him: pouring drink offerings upon it, and pouring oil thereon:
Jákob pedig fölállított oszlopot, azon a helyen, ahol beszélt vele, kőoszlopot és öntött rá italáldozatot és öntött rá olajat.
15 And calling the name of that place Bethel.
És elnevezte Jákob a helyet, ahol beszélt vele Isten, Bész-Élnek.
16 And going forth from thence, he came in the springtime to the land which leadeth to Ephrata: wherein when Rachel was in travail,
És elindultak Bész-Élből, de még egy dűlő volt, hogy elérkezzenek Efroszba; akkor szült Ráchel, de nehezen szült.
17 By reason of her hard labour she began to be in danger, and the midwife said to her: Fear not, for thou shalt have this son also.
És volt, midőn nehezen szült, mondta neki a szülésznő: Ne félj, mert ez is fiad neked.
18 And when her soul was departing for pain, and death was now at hand, she called the name of her son Benoni, that is, The son of my pain: but his father called him Benjamin, that is, The son of the right hand.
És volt, midőn elszállt lelke, mert meghalt, elnevezte Ben-Óninak (nyomorúság fia); atyja pedig nevezte Benjáminnak.
19 So Rachel died, and was buried in the highway that leadeth to Ephrata, this is Bethlehem.
Ráchel meghalt és eltemették az Efroszba vezető úton, az Bész-Lechem.
20 And Jacob erected a pillar over her sepulchre: this is the pillar of Rachel’s monument, to this day.
És fölállított Jákob oszlopot a sírja fölött, az Ráchel sírjának oszlopa a mai napig.
21 Departing thence, he pitched his tent beyond the Flock tower.
És elvonult Izrael és felütötte sátorát Migdol-Éderen túl.
22 And when he dwelt in that country, Ruben went, and slept with Bala, the concubine of his father: which he was not ignorant of. Now the sons of Jacob were twelve.
És volt, midőn Izrael lakott abban az országban, ment Rúbén és elvette Bilhót, atyjának ágyasát és Izrael meghallotta. – Jákob fiai pedig voltak tizenketten.
23 The sons of Lia: Ruben the first born, and Simeon, and Levi, and Juda, and Issachar, and Zabulon.
Léa fiai: Jákob elsőszülöttje Rúbén, Simon, Lévi, Júda, Isszáchár és Zebúlun.
24 The sons of Rachel: Joseph and Benjamin.
Ráchel fiai: József és Benjámin.
25 The sons of Bala, Rachel’s handmaid: Dan and Nephtali.
Bilhó, Ráchel szolgálójának fiai: Dán és Náftáli.
26 The sons of Zelpha, Lia’s handmaid: Gad and Aser: these are the sons of Jacob, that were born to him in Mesopotamia of Syria.
Zilpó, Léa szolgálójának fiai: Gád és Ásér; ezek Jákob fiai, akik születtek neki Páddán-Áromban.
27 And he came to Isaac his father in Mambre, the city of Arbee, this is Hebron: wherein Abraham and Isaac sojourned.
És elérkezett Jákob Izsákhoz, az ő atyjához Mámréba, Kirjász-Árbába, az Hebrón, ahol tartózkodott Ábrahám és Izsák.
28 And the days of Isaac were a hundred and eighty years.
És voltak Izsák napjai: száznyolcvan év,
29 And being spent with age he died, and was gathered to his people, being old and full of days: and his sons Esau and Jacob buried him.
És kimúlt Izsák, meghalt és eltakaríttatott népéhez, öregen és telve napokkal; és eltemették őt Ézsau és Jákob, az ő fiai.

< Genesis 35 >