< Galatians 4 >
1 Now I say, as long as the heir is a child, he differeth nothing from a servant, though he be lord of all;
Mondom pedig, hogy a meddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek;
2 But is under tutors and governors until the time appointed by the father:
Hanem gyámok és gondviselők alatt van az atyjától rendelt ideig.
3 So we also, when we were children, were serving under the elements of the world.
Azonképen mi is, mikor kiskorúak valánk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként:
4 But when the fulness of the time was come, God sent his Son, made of a woman, made under the law:
Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, a ki asszonytól lett, a ki törvény alatt lett,
5 That he might redeem them who were under the law: that we might receive the adoption of sons.
Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.
6 And because you are sons, God hath sent the Spirit of his Son into your hearts, crying: Abba, Father.
Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!
7 Therefore now he is not a servant, but a son. And if a son, an heir also through God.
Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.
8 But then indeed, not knowing God, you served them, who, by nature, are not gods.
Ámde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, a mik természet szerint nem istenek;
9 But now, after that you have known God, or rather are known by God: how turn you again to the weak and needy elements, which you desire to serve again?
Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sőt hogy megismert titeket az Isten, miként tértek vissza ismét az erőtelen és gyarló elemekhez, a melyeknek megint újból szolgálni akartok?
10 You observe days, and months, and times, and years.
Megtartjátok a napokat és hónapokat és időket, meg az esztendőket.
11 I am afraid of you, lest perhaps I have laboured in vain among you.
Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam körültetek.
12 Be ye as I, because I also am as you: brethren, I beseech you: you have not injured me at all.
Legyetek olyanok, mint én; mert én is olyanná lettem, mint ti: atyámfiai, kérlek titeket, semmivel sem bántottatok meg engem.
13 And you know, how through infirmity of the flesh, I preached the gospel to you heretofore: and your temptation in my flesh,
Tudjátok pedig, hogy testem erőtelensége miatt hirdettem néktek az evangyéliomot először.
14 You despised not, nor rejected: but received me as an angel of God, even as Christ Jesus.
És megkísértetvén testemben, nem vetettetek meg, sem nem útáltatok meg engem, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint Krisztus Jézust.
15 Where is then your blessedness? For I bear you witness, that, if it could be done, you would have plucked out your own eyes, and would have given them to me.
Hová lőn tehát a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek néktek, hogy ti, ha lehetséges volt volna, szemeiteket kivájván, nékem adtátok volna.
16 Am I then become your enemy, because I tell you the truth?
Tehát ellenségetek lettem-é, megmondván néktek az igazat?
17 They are zealous in your regard not well: but they would exclude you, that you might be zealous for them.
Nem szépen buzgolkodnak érettetek, sőt minket ki akarnak rekeszteni, hogy mellettök buzgolkodjatok.
18 But be zealous for that which is good in a good thing always: and not only when I am present with you.
Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor, és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok.
19 My little children, of whom I am in labour again, until Christ be formed in you.
Gyermekeim! kiket ismét fájdalommal szűlök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.
20 And I would willingly be present with you now, and change my voice: because I am ashamed for you.
Szeretnék pedig most köztetek jelen lenni és változtatni a hangomon; mert bizonytalanságban vagyok felőletek.
21 Tell me, you that desire to be under the law, have you not read the law?
Mondjátok meg nékem, kik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok-é a törvényt?
22 For it is written that Abraham had two sons: the one by a bondwoman, and the other by a free woman.
Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt; egyik a szolgálótól, és a másik a szabadostól.
23 But he who was of the bondwoman, was born according to the flesh: but he of the free woman, was by promise.
De a szolgálótól való test szerint született; a szabadostól való pedig az ígéret által.
24 Which things are said by an allegory. For these are the two testaments. The one from mount Sina, engendering unto bondage; which is Agar:
Ezek mást példáznak: mert azok az asszonyok a két szövetség, az egyik a Sinai hegyről való, szolgaságra szűlő, ez Hágár,
25 For Sina is a mountain in Arabia, which hath affinity to that Jerusalem which now is, and is in bondage with her children.
Mert Hágár a Sinai hegy Arábiában, hasonlatos pedig a mostani Jeruzsálemhez, nevezetesen fiaival együtt szolgál.
26 But that Jerusalem, which is above, is free: which is our mother.
De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja,
27 For it is written: Rejoice, thou barren, that bearest not: break forth and cry, thou that travailest not: for many are the children of the desolate, more than of her that hath a husband.
Mert meg van írva: Ujjongj te meddő, ki nem szűlsz; vígadozzál és kiálts, ki nem vajudol; mert sokkal több az elhagyottnak magzatja, mint a kinek férje vagyon.
28 Now we, brethren, as Isaac was, are the children of promise.
Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk.
29 But as then he, that was born according to the flesh, persecuted him that was after the spirit; so also it is now.
De valamint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.
30 But what saith the scripture? Cast out the bondwoman and her son; for the son of the bondwoman shall not be heir with the son of the free woman.
De mit mond az Írás? Űzd ki a szolgálót és az ő fiát; mert a szolgáló fia nem örököl a szabad nő fiával.
31 So then, brethren, we are not the children of the bondwoman, but of the free: by the freedom wherewith Christ has made us free.
Annakokáért, atyámfiai, nem vagyunk a szolgáló fiai, hanem a szabadoséi.