< Exodus 33 >
1 And the Lord spoke to Moses, saying: God, get thee up from this place, thou and thy people which thou has brought out of the land of Egypt, into the land concerning which I swore to Abraham, Isaac, and Jacob, saying: To thy seed I will give it.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Menj, vonulj fel innen, te és a nép, melyet felhoztál Egyiptom országából, az országba, melyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mondván, magzatodnak adom azt
2 And I will send an angel before thee, that I may cast out the Chanaanite, and the Amorrhite, and the Hethite, and the Pherezite, and the Hevite, and the Jebusite.
– küldök előtted angyalt és elűzöm a Kánaánit, az Emórit, a Chittit, a Perizzit, a Chivvit és a Jevúszit –
3 That thou mayst enter into the land that floweth with milk and honey. For I will not go up with thee, because thou art a stiffnecked people: lest I destroy thee in the way.
a tejjel mézzel folyó országba; mert én nem vonulok fel közepetted, mivel kemény nyakú nép vagy te, hogy meg ne emésszelek az úton.
4 And the people hearing these very bad tidings, mourned: and no man put on his ornaments according to custom.
Midőn a nép hallotta ezt a rossz dolgot, gyászba borultak és nem vette fel senki az ékességét magára.
5 And the Lord said to Moses: Say to the children of Israel: Thou are a stiffnecked people; once I shall come up in the midst of thee, and shall destroy thee. Now presently lay aside thy ornaments, that I may know what to do with thee.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Mondd Izrael fiainak: Ti kemény nyakú nép vagytok; egy pillanatig ha vonulnék közepetted, megsemmisítenélek. És most vedd le ékességedet magadról, majd tudni fogom, mit cselekedjem veled.
6 So the children of Israel laid aside their ornaments by mount Horeb.
És levetették magukról Izrael fiai ékességüket Chóreb hegyétől.
7 Moses also taking the tabernacle, pitched it without the camp afar off, and called the name thereof, The tabernacle of the covenant. And all the people that had any question, went forth to the tabernacle of the covenant, without the camp.
Mózes pedig vette a sátort és felvonta a táboron kívül, távol a tábortól és elnevezte gyülekezés sátorának. És volt: Mindenki, aki kereste az Örökkévalót, kiment a gyülekezés sátorához, mely a táboron kívül volt.
8 And when Moses went forth to the tabernacle, all the people rose up, and every one stood in the door of his pavilion, and they beheld the back of Moses, till he went into the tabernacle.
És volt, midőn Mózes kiment a sátorhoz, felállott az egész nép és megállott kiki az ő sátra bejáratában; és néztek Mózes után, míg nem bement a sátorba.
9 And when he was gone into the tabernacle of the covenant, the pillar of the cloud came down, and stood at the door, and he spoke with Moses.
És volt, ahogy Mózes bement a sátorba, leszállott a felhőoszlop és állott a sátor bejáratánál, és beszélt Mózessel.
10 And all saw that the pillar of the cloud stood at the door of the tabernacle. And they stood, and worshipped at the doors of their tents.
Midőn látta az egész nép a felhőoszlopot állni a sátor bejáratán, fölállt az egész nép és leborult kiki az ő sátora bejáratánál.
11 And the Lord spoke to Moses face to face, as a man is wont to speak to his friend. And when he returned into the camp, his servant Josue the son of Nun, a young man, departed not from the tabernacle.
Az Örökkévaló pedig beszélt Mózessel színről-színre, amint beszél ember az ő társával; és ő visszatér; a táborba, de szolgája Józsua, Nún fia, az ifjú, nem mozdult a sátorból.
12 And Moses said to the Lord; Thou commandest me to lead forth this people: and thou dost not let me know whom thou wilt send with me, especially whereas thou hast said: I know thee by name, and thou hast found favour in my sight.
És mondta Mózes az Örökkévalónak: Lásd, Te azt mondtad nekem, vezesd fel ezt a népet, de Te nem tudtad velem, hogy kit küldesz velem; Te pedig azt mondtad, megismertelek név szerint és kegyet is találtál szemeimben.
13 If therefore I have found favour in thy sight, show me thy face, that I may know thee, and may find grace before thy eyes: look upon thy people this nation.
Azért most, hogy ha kegyet találtam szemeidben, ismertesd meg velem, kérlek, a Te utaidat, hogy megismerjelek, hogy kegyet találjak szemeidben; és lásd, hogy a Te néped ez a nemzet.
14 And the Lord said: My face shall go before thee, and I will give thee rest.
És (az Örökkévaló) mondta: Magam menjek és szerezzek nyugalmat neked?
15 And Moses said: If thou thyself dost not go before, bring us not out of this place.
És mondta neki (Mózes): Ha nem vonulsz magad, ne vigyél fel bennünket innen;
16 For how shall we be able to know, I and thy people, that we have found grace in thy sight, unless thou walk with us, that we may be glorified by all people that dwell upon the earth?
és vajon mi által ismertessék meg, hogy kegyet találtam szemeidben, én és a Te néped, nemde, ha velünk jársz? És így kitűnünk én és a Te néped minden nép közül, mely a föld színén van.
17 And the Lord said to Moses: This word also, which thou hast spoken, will I do: for thou hast found grace before me, and thee I have known by name.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ezt a dolgot is, amiről szóltál, megteszem, mivelhogy kegyet találtál szemeimben, és megismertelek név szerint.
18 And he said: Shew me thy glory.
Ő pedig mondta: Engedd látnom, kérlek, dicsőségedet!
19 He answered: I will shew thee all good, and I will proclaim in the name of the Lord before thee: and I will have mercy on whom I will, and I will be merciful to whom it shall please me.
És (az Örökkévaló) mondta: Én elvonulni engedem javamat teelőtted és kiáltom az Örökkévaló nevét előtted; és könyörülök, akin könyörülök és kegyelmezek, akinek kegyelmezek.
20 And again he said: Thou canst not see my face: for man shall not see me and live.
És mondta: Nem láthatod színemet, mert nem láthat engem ember, hogy élve maradjon.
21 And again he said: Behold there is a place with me, and thou shalt stand upon the rock.
És mondta az Örökkévaló: Íme, egy hely van nálam, állj oda a sziklára!
22 And when my glory shall pass, I will set thee in a hole of the rock, and protect thee with my right hand, till I pass:
És lesz, ha átvonul dicsőségem, teszlek téged a szikla hasadékába és rád borítom kezemet, míg átvonulok.
23 And I will take away my hand, and thou shalt see my back parts: but my face thou canst not see.
És midőn eltávolítom kezemet, látni fogod hátamat, de színem nem látható.