Amos 8
1 These things the Lord shewed to me: and behold a hook to draw down the fruit.
Így láttatta velem az Úr az Örökkévaló: íme egy kosár gyümölcs.
2 And he said: What seest thou, Amos? And I said: A hook to draw down fruit. And the Lord said to me: The end is come upon my people Israel: I will not again pass by them any more.
És mondta: Mit látsz Ámósz? Mondtam: Egy kosár gyümölcsöt. Erre szólt hozzám az Örökkévaló: Eljött a vég, népemre Izraélre, többé már nem fogok megbocsátani neki.
3 And the hinges of the temple shall screak in that day, saith the Lord God: many shall die: silence shall be cast in every place.
Jajgatássá lesznek a palota énekei azon a napon, úgymond az Úr az Örökkévaló: sok a hulla, minden helyen eldobják hallgatag!
4 Hear this, you that crush the poor, and make the needy of the land to fail,
Halljátok ezt ti, kik áhítoztok a szűkölködőre, és arra, hogy eltüntessétek az ország szegényeit,
5 Saying: When will the month be over, and we shall sell our wares: and the sabbath, and we shall open the corn: that we may lessen the measure, and increase the sicle, and may convey in deceitful balances,
mondván: mikor múlik el az újhold, hogy eladhassunk gabonát, s a szombat, hogy kibocsáthassuk a búzát, megkisebbítve éfát és megnagyobbítva a sékelt és meggörbítve a csalárd mérleget,
6 That we may possess the needy for money, and the poor for a pair of shoes, and may sell the refuse of the corn?
hogy pénzen vegyünk szegényeket és szűkölködőt egy pár sarúért, és a búzának hulladékát eladjuk.
7 The Lord hath sworn against the pride of Jacob: surely I will never forget all their works.
Megesküdött az Örökkévaló Jákób büszkeségére: Nem felejtem el örökké mind az ő tetteiket.
8 Shall not the land tremble for this, and every one mourn that dwelleth therein: and rise up altogether as a river, and be cast out, and run down as the river of Egypt?
Vajon emiatt ne reszkessen-e meg a föld, hogy gyászba borul minden rajta lakó, s fölemelkedik mint a folyam egészen, fölkavarodik és lecsillapodik, mint Egyiptomnak a folyama?
9 And it shall come to pass in that day, saith the Lord God, that the sun shall go down at midday, and I will make the earth dark in the day of light:
És lészen ama napon, úgymond az Úr az Örökkévaló, lenyugtatom a napot délben, és elsötétítem a földet világos nappal.
10 And I will turn your feasts into mourning, and all your songs into lamentation: and I will bring up sackcloth upon every back of yours, and baldness upon every head: and I will make it as the mourning of an only son, and the latter end thereof as a bitter day.
Átváltoztatom ünnepeiteket gyásszá és mind az énekeiteket gyászdallá és juttatok minden derékra zsákot és minden fejre kopaszságot s teszem olylyá, min ő a gyász az egyetlenért és végét olyanná, mint. a keserű nap.
11 Behold the days come, saith the Lord, and I will send forth a famine into the land: not a famine of bread, nor a thirst of water, but of hearing the word of the Lord.
Íme napok jönnek, úgymond az Úr az Örökkévaló, és éhséget bocsátok az országra, nem éhséget kenyérre, s nem szomjúságot vízre, hanem arra, hogy hallják az Örökkévalónak igéit.
12 And they shall move from sea to sea, and from the north to the east: they shall go about seeking the word of the Lord, and shall not find it.
S majd bolyongnak tengertől tengerig és északtól egészen keletig, kóborolnak, hogy keressék; az Örökkévalónak igéjét, de nem találják.
13 In that day the fair virgins, and the young men shall faint for thirst.
Azon a napon ájuldoznak majd a szép hajadonok, meg az ifjak a szomjúság miatt.
14 They that swear by the sin of Samaria, and say: Thy God, O Dan, liveth: and the way of Bersabee liveth: and they shall fall, and shall rise no more.
A kik esküsznek Sómrón bűnére, és mondogatják: él az istened, Dán, meg: él a Beérsébába vivő út! – elesnek és föl nem kelnek többé.
