Song of Solomon 1
1 The song of songs, which is Solomon's.
Énekek éneke, mely Salamoné.
2 Let him kiss me with the kisses of his mouth; For thy love is better than wine.
Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 Thine ointments savour sweetly; Thy name is an ointment poured forth: Therefore do the virgins love thee.
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4 Draw me, we will run after thee! — The king hath brought me into his chambers — We will be glad and rejoice in thee, We will remember thy love more than wine. They love thee uprightly.
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
5 I am black, but comely, daughters of Jerusalem, As the tents of Kedar, As the curtains of Solomon.
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6 Look not upon me, because I am black; Because the sun hath looked upon me. My mother's children were angry with me: They made me keeper of the vineyards; Mine own vineyard have I not kept.
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Tell me, thou whom my soul loveth, Where thou feedest [thy flock], Where thou makest it to rest at noon; For why should I be as one veiled Beside the flocks of thy companions?
Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 If thou know not, thou fairest among women, Go thy way forth by the footsteps of the flock, And feed thy kids beside the shepherds' booths.
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 I compare thee, my love, To a steed in Pharaoh's chariots.
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 Thy cheeks are comely with bead-rows, Thy neck with ornamental chains.
Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11 We will make thee bead-rows of gold With studs of silver.
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12 While the king is at his table, My spikenard sendeth forth its fragrance.
Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13 A bundle of myrrh is my beloved unto me; He shall pass the night between my breasts.
Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14 My beloved is unto me a cluster of henna-flowers In the vineyards of Engedi.
Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
15 Behold, thou art fair, my love; Behold, thou art fair: thine eyes are doves.
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16 Behold, thou art fair, my beloved, yea, pleasant; Also our bed is green.
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17 The beams of our houses are cedars, Our rafters are cypresses.
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
