Psalms 9
1 To the chief Musician. Upon Muthlabben. A Psalm of David. I will praise Jehovah with my whole heart; I will recount all thy marvellous works.
A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
2 I will be glad and rejoice in thee; I will sing forth thy name, O Most High.
Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
3 When mine enemies turned back, they stumbled and perished at thy presence:
A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
4 For thou hast maintained my right and my cause. Thou sittest on the throne, judging righteously.
Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
5 Thou hast rebuked the nations, thou hast destroyed the wicked; thou hast put out their name for ever and ever.
Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
6 O enemy! destructions are ended for ever. — Thou hast also destroyed cities, even the remembrance of them hath perished.
Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
7 But Jehovah sitteth for ever; he hath ordained his throne for judgment.
De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
8 And it is he that will judge the world with righteousness; he shall execute judgment upon the peoples with equity.
És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
9 And Jehovah will be a refuge to the oppressed one, a refuge in times of distress.
hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
10 And they that know thy name will confide in thee; for thou, Jehovah, hast not forsaken them that seek thee.
Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
11 Sing psalms to Jehovah who dwelleth in Zion; tell among the peoples his doings.
Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
12 For when he maketh inquisition for blood, he remembereth them; the cry of the afflicted ones hath he not forgotten.
Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
13 Be gracious unto me, O Jehovah; consider mine affliction from them that hate me, lifting me up from the gates of death:
Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
14 That I may declare all thy praise in the gates of the daughter of Zion. I will be joyful in thy salvation.
azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
15 The nations are sunk down in the pit [that] they made; in the net that they hid is their own foot taken.
Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
16 Jehovah is known [by] the judgment he hath executed: the wicked is ensnared in the work of his own hands. (Higgaion, Selah)
Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
Az alvilágba térnek a gonoszok, mind a nemzetek, az istenfelejtők. (Sheol h7585)
18 For the needy one shall not be forgotten alway; the hope of the meek shall not perish for ever.
Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
19 Arise, Jehovah; let not man prevail: let the nations be judged in thy sight.
Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
20 Put them in fear, Jehovah: that the nations may know themselves to be but men. (Selah)
szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
