< Psalms 83 >
1 A Song; a Psalm of Asaph. O God, keep not silence; hold not thy peace, and be not still, O God:
Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
2 For behold, thine enemies make a tumult; and they that hate thee lift up the head.
Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
3 They take crafty counsel against thy people, and consult against thy hidden ones:
Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
4 They say, Come, and let us cut them off from being a nation, and let the name of Israel be mentioned no more.
Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
5 For they have consulted together with one heart: they have made an alliance together against thee.
Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
6 The tents of Edom and the Ishmaelites, Moab and the Hagarites;
Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
7 Gebal, and Ammon, and Amalek; Philistia, with the inhabitants of Tyre;
Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
8 Asshur also is joined with them: they are an arm to the sons of Lot. (Selah)
Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
9 Do unto them as to Midian; as to Sisera, as to Jabin, at the torrent of Kishon:
Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
10 Who were destroyed at Endor; they became as dung for the ground.
Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
11 Make their nobles as Oreb and as Zeeb; and all their chiefs as Zebah and as Zalmunna.
Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
12 For they have said, Let us take to ourselves God's dwelling-places in possession.
Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
13 O my God, make them like a whirling thing, like stubble before the wind.
Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
14 As fire burneth a forest, and as the flame setteth the mountains on fire,
Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
15 So pursue them with thy tempest, and terrify them with thy whirlwind.
Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
16 Fill their faces with shame, that they may seek thy name, O Jehovah.
Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
17 Let them be put to shame and be dismayed for ever, and let them be confounded and perish:
szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
18 That they may know that thou alone, whose name is Jehovah, art the Most High over all the earth.
S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.