Psalms 69
1 To the chief Musician. Upon Shoshannim. [A Psalm] of David. Save me, O God; for the waters are come in unto [my] soul.
A karmesternek. Liliomok szerint. Dávidtól. Segíts engem Isten, mert lélekig hatoltak a vizek.
2 I sink in deep mire, where there is no standing; I am come into the depths of waters, and the flood overfloweth me.
Belesülyedtem a mélység iszapjába, s nincs megállhatás; bejutottam vizek mélyeibe és áradat sodort el engem.
3 I am weary with my crying, my throat is parched; mine eyes fail while I wait for my God.
Elfáradtam kiáltásomban, kihevült a torkom, elepedtek szemeim, várván Istenemre.
4 They that hate me without a cause are more than the hairs of my head; they that would destroy me, being mine enemies wrongfully, are mighty: then I restored that which I took not away.
Többen vannak fejem haj szálainál, kik ok nélkül gyülölöim, számosak a megsemmisítőim, kik hazugul ellenségeim; a mit el nem raboltam, azt kell megtérítenem.
5 Thou, O God, knowest my foolishness, and my trespasses are not hidden from thee.
Isten, te ismered oktalanságomat, és bűneim előtted nincsenek eltitkolva.
6 Let not them that wait on thee, Lord, Jehovah of hosts, be ashamed through me; let not those that seek thee be confounded through me, O God of Israel.
Ne szégyenűljenek meg általam a téged remélők, Uram, Örökkévaló, seregek ura; ne piruljanak el általam a téged keresők, Izraél Istene.
7 Because for thy sake I have borne reproach; confusion hath covered my face.
Mert éretted viseltem gyalázatot, boritotta szégyen arczomat;
8 I am become a stranger unto my brethren, and an alien unto my mother's sons;
elidegenítve lettem testvéreimnek, isméretlenné anyám fiainak.
9 For the zeal of thy house hath devoured me, and the reproaches of them that reproach thee have fallen upon me.
Mert a házadért való buzgólkodás megemésztett engem, és gyalázóid gyalázásai én reám estek.
10 And I wept, my soul was fasting: that also was to my reproach; —
Bőjtben sírtam lelkemből, gyalázássá lett nekem;
11 And I made sackcloth my garment: then I became a proverb to them.
öltözetemmé zsákot tettem: lettem nekik példabeszéddé.
12 They that sit in the gate talk of me, and [I am] the song of the drunkards.
Szólnak rólam a kapuban ülők és a borivóknak danái.
13 But as for me, my prayer is unto thee, Jehovah, in an acceptable time: O God, in the abundance of thy loving-kindness answer me, according to the truth of thy salvation:
De én – hozzád van az imádságom, Örökkévaló, a kegy idején; Isten, nagy szeretetedben hallgass meg engem üdvöd igazságával.
14 Deliver me out of the mire, let me not sink; let me be delivered from them that hate me, and out of the depths of waters.
Ments ki engem a sárból, s ne engedj elsülyednem; hadd menekülök meg gyűlölőimtől s vizek mélyeiből.
15 Let not the flood of waters overflow me, neither let the deep swallow me up; and let not the pit shut its mouth upon me.
Ne sodorjon el a viz áradata s ne nyeljen el a mélység, s ne zárja rám száját a verem.
16 Answer me, O Jehovah; for thy loving-kindness is good: according to the abundance of thy tender mercies, turn toward me;
Hallgass meg, Örökkévaló, mert jó a szereteted, nagy irgalmad szerint fordulj hozzám.
17 And hide not thy face from thy servant, for I am in trouble: answer me speedily.
S ne rejtsd el arczodat szolgádtól; mert megszorultam, gyorsan hallgass meg.
18 Draw nigh unto my soul, be its redeemer; ransom me because of mine enemies.
Közeledj lelkemhez, váltsd meg azt, ellenségeim okából válts ki engem.
19 Thou knowest my reproach, and my shame, and my dishonour: mine adversaries are all before thee.
Te ismered gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; előtted vannak mind a szorongatóim.
20 Reproach hath broken my heart, and I am overwhelmed: and I looked for sympathy, but there was none; and for comforters, but I found none.
Gyalázat törte meg szívemet és sínylődtem; reméltem megszánást, de nincs, vigasztalókat, de nem találtam.
21 Yea, they gave me gall for my food, and in my thirst they gave me vinegar to drink.
Étkemül adtak mérget és szomjamra itattak velem eczetet.
22 Let their table become a snare before them, and their very welfare a trap;
Legyen asztaluk előttük tőrré és a bátorságosaknak csapdává.
23 Let their eyes be darkened, that they see not, and make their loins continually to shake.
Sötétűljenek el szemeik, hogy ne lássanak, és derekukat mindig tántorogtasd meg.
24 Pour out thine indignation upon them, and let the fierceness of thine anger take hold of them.
Öntsd ki rájuk haragvásodat, és föllobbant haragod érje utól őket.
25 Let their habitation be desolate; let there be no dweller in their tents.
Legyen tanyájuk elpusztult, sátraikban ne legyen lakó.
26 For they persecute him whom thou hast smitten, and they talk for the sorrow of those whom thou hast wounded.
Mert a kiket te megvertél, üldözték, és megöltjeid fájdalmáról beszélnek.
27 Add iniquity unto their iniquity, and let them not come into thy righteousness.
Tégy bűnt a bűnükre s ne jussanak be igazságodba.
28 Let them be blotted out of the book of life, and not be written with the righteous.
Törültessenek ki az élők könyvéből és igazakkal együtt be ne irassanak.
29 But I am afflicted and sorrowful: let thy salvation, O God, set me secure on high.
Én pedig szegény és szenvedő vagyok; segítséged, oh Isten, ótalmazzon engem.
30 I will praise the name of God with a song, and will magnify him with thanksgiving;
Hadd dicsérem Isten nevét énekkel és nagynak mondom őt hálaszóval,
31 And it shall please Jehovah more than an ox, — a bullock with horns and cloven hoofs.
az jobban tetszik az Örökkévalónak ökörnél, szarvas-patás tuloknál.
32 The meek shall see it, they shall be glad; ye that seek God, your heart shall live.
Látták az alázatosak, örülnek; Istent keresők ti, éledjen föl szívetek!
33 For Jehovah heareth the needy, and despiseth not his prisoners.
Mert hallgat a szűkölködőkre az Örökkévaló, s az ő foglyait nem vetette meg.
34 Let heavens and earth praise him; the seas, and everything that moveth therein.
Dicsérjék őt ég és föld, tengerek s mind a mi mozog bennök:
35 For God will save Zion, and will build the cities of Judah; and they shall dwell there, and possess it:
mert Isten megsegíti Cziónt s fölépíti Jehúda városait, hogy lakjanak ott. és birtokba vegyél;
36 And the seed of his servants shall inherit it, and they that love his name shall dwell therein.
és szolgáinak magzata örökli azt, a kik nevét szeretik, lakoznak benne.
