Psalms 61

1 To the chief Musician. On a stringed instrument. [A Psalm] of David. Hear, O God, my cry; attend unto my prayer.

A karmesternek. Hárfajátékra. Dávidtól. Halljad Isten fohászomat, figyelj imádságomra!

2 From the end of the earth will I call unto thee, when my heart is overwhelmed: thou wilt lead me on to a rock which is too high for me.

A föld végéről hozzád kiáltok föl, mikor szívem elborul; sziklára, mely magas nekem, vezérelj engem.

3 For thou hast been a refuge for me, a strong tower from before the enemy.

Mert menedék voltál nekem, erős torony ellenség elől.

4 I will sojourn in thy tent for ever; I will take refuge in the covert of thy wings. (Selah)

Hadd időzöm sátradban örökké, keresek menedéket szárnyaid rejtekében. Széla.

5 For thou, O God, hast heard my vows; thou hast given [me] the inheritance of those that fear thy name.

Mert te, Isten, hallgattál fogadásaimra, megadod neved tisztelőinek örökségét.

6 Thou wilt add days to the days of the king: his years shall be as many generations.

Napokat tégy hozzá a király napjaihoz, évei annyi mint nemzedék meg nemzedék!

7 He shall abide before God for ever: bestow loving-kindness and truth, that they may preserve him.

Székeljen örökké Isten előtt, szeretet és hűség, rendeld, hogy megóvják!

8 So will I sing forth thy name for ever, performing my vows from day to day.

Ekképen hadd zengem nevedet mindétig, hogy megfizessem fogadásaimat napról napra!