< Psalms 18 >
1 To the chief Musician. [A Psalm] of David, the servant of Jehovah, who spoke to Jehovah the words of this song in the day that Jehovah had delivered him out of the hand of all his enemies and out of the hand of Saul. And he said, I will love thee, O Jehovah, my strength.
Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
2 Jehovah is my rock, and my fortress, and my deliverer; my God, my rock, in whom I will trust; my shield, and the horn of my salvation, my high tower.
Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
3 I will call upon Jehovah, who is to be praised: so shall I be saved from mine enemies.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
4 The bands of death encompassed me, and torrents of Belial made me afraid.
Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
5 The bands of Sheol surrounded me, the cords of death encountered me. (Sheol )
A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem. (Sheol )
6 In my distress I called upon Jehovah, and I cried out to my God; he heard my voice out of his temple, and my cry came before him, into his ears.
Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
7 Then the earth shook and quaked, and the foundations of the mountains trembled and shook, because he was wroth.
Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
8 There went up a smoke out of his nostrils, and fire out of his mouth devoured: coals burned forth from it.
Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
9 And he bowed the heavens, and came down; and darkness was under his feet.
Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
10 And he rode upon a cherub and did fly; yea, he flew fast upon the wings of the wind.
Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
11 He made darkness his secret place, his tent round about him: darkness of waters, thick clouds of the skies.
A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
12 From the brightness before him his thick clouds passed forth: hail and coals of fire.
Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.
13 And Jehovah thundered in the heavens, and the Most High uttered his voice: hail and coals of fire.
És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén.
14 And he sent his arrows, and scattered [mine enemies]; and he shot forth lightnings, and discomfited them.
És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
15 And the beds of the waters were seen, and the foundations of the world were uncovered at thy rebuke, Jehovah, at the blast of the breath of thy nostrils.
És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
16 He reached forth from above, he took me, he drew me out of great waters:
Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
17 He delivered me from my strong enemy, and from them that hated me; for they were mightier than I.
Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
18 They encountered me in the day of my calamity, but Jehovah was my stay.
Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
19 And he brought me forth into a large place; he delivered me, because he delighted in me.
És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
20 Jehovah hath rewarded me according to my righteousness; according to the cleanness of my hands hath he recompensed me.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
21 For I have kept the ways of Jehovah, and have not wickedly departed from my God.
Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
22 For all his ordinances were before me, and I did not put away his statutes from me;
Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
23 And I was upright with him, and kept myself from mine iniquity.
És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.
24 And Jehovah hath recompensed me according to my righteousness, according to the cleanness of my hands in his sight.
És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
25 With the gracious thou dost shew thyself gracious; with the upright man thou dost shew thyself upright;
Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
26 With the pure thou dost shew thyself pure; and with the perverse thou dost shew thyself contrary.
A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
27 For it is thou that savest the afflicted people; but the haughty eyes wilt thou bring down.
Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
28 For it is thou that makest my lamp to shine: Jehovah my God enlighteneth my darkness.
Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
29 For by thee I have run through a troop; and by my God have I leaped over a wall.
Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
30 As for God, his way is perfect; the word of Jehovah is tried: he is a shield to all that trust in him.
Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
31 For who is God save Jehovah? and who is a rock if not our God?
Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
32 The God who girdeth me with strength, and maketh my way perfect,
Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
33 Who maketh my feet like hinds' [feet], and setteth me upon my high places;
Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
34 Who teacheth my hands to war, and mine arms bend a bow of brass;
Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
35 And thou didst give me the shield of thy salvation, and thy right hand held me up; and thy condescending gentleness hath made me great.
És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
36 Thou didst enlarge my steps under me, and mine ankles have not wavered.
Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
37 I pursued mine enemies, and overtook them; and I turned not again till they were consumed.
Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
38 I crushed them, and they were not able to rise: they fell under my feet.
Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
39 And thou girdedst me with strength to battle; thou didst subdue under me those that rose up against me.
Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
40 And mine enemies didst thou make to turn their backs unto me, and those that hated me I destroyed.
És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
41 They cried, and there was none to save; — unto Jehovah, and he answered them not.
Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
42 And I did beat them small as dust before the wind; I did cast them out as the mire of the streets.
És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
43 Thou hast delivered me from the strivings of the people; thou hast made me the head of the nations: a people I knew not doth serve me.
Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
44 At the hearing of the ear, they obey me: strangers come cringing unto me.
A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
45 Strangers have faded away, and they come trembling forth from their close places.
Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
46 Jehovah liveth; and blessed be my rock; and exalted be the God of my salvation,
Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
47 The God who hath avenged me, and hath subjected the peoples to me;
Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
48 Who hath delivered me from mine enemies: yea, thou hast lifted me up above them that rose up against me; from the man of violence hast thou delivered me.
A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
49 Therefore will I give thanks to thee, Jehovah, among the nations, and will sing psalms to thy name.
Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek.
50 [It is he] who giveth great deliverances to his king, and sheweth loving-kindness to his anointed, to David, and to his seed for evermore.
Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké.