< Psalms 12 >
1 To the chief Musician. Upon Sheminith. A Psalm of David. Save, Jehovah, for the godly man is gone; for the faithful have failed from among the children of men.
Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.
2 They speak falsehood every one with his neighbour: [with] flattering lip, with a double heart, do they speak.
Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.
3 Jehovah will cut off all flattering lips, the tongue that speaketh proud things,
Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.
4 Who have said, With our tongue will we prevail, our lips are our own: who [is] lord over us?
A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?
5 Because of the oppression of the afflicted, because of the sighing of the needy, now will I arise, saith Jehovah, I will set [him] in safety, at whom they puff.
A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.
6 The words of Jehovah are pure words, silver tried in the furnace of earth, purified seven times.
Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.
7 Thou, Jehovah, wilt keep them, thou wilt preserve them from this generation for ever.
Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.
8 The wicked walk about on every side, when vileness is exalted among the children of men.
Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.