< Psalms 103 >
1 [A Psalm] of David. Bless Jehovah, O my soul; and all that is within me, [bless] his holy name!
A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
2 Bless Jehovah, O my soul, and forget not all his benefits:
Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
3 Who forgiveth all thine iniquities, who healeth all thy diseases;
A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
4 Who redeemeth thy life from the pit, who crowneth thee with loving-kindness and tender mercies;
A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
5 Who satisfieth thine old age with good [things]; thy youth is renewed like the eagle's.
A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
6 Jehovah executeth righteousness and justice for all that are oppressed.
Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
7 He made known his ways unto Moses, his acts unto the children of Israel.
Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit.
8 Jehovah is merciful and gracious, slow to anger, and abundant in loving-kindness.
Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
9 He will not always chide, neither will he keep [his anger] for ever.
Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
10 He hath not dealt with us according to our sins, nor rewarded us according to our iniquities.
Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
11 For as the heavens are high above the earth, so great is his loving-kindness toward them that fear him.
Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
12 As far as the east is from the west, so far hath he removed our transgressions from us.
A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
13 As a father pitieth [his] children, so Jehovah pitieth them that fear him.
A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
14 For himself knoweth our frame; he remembereth that we are dust.
Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
15 As for man, his days are as grass; as a flower of the field, so he flourisheth:
Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.
16 For the wind passeth over it, and it is gone, and the place thereof knoweth it no more.
Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.
17 But the loving-kindness of Jehovah is from everlasting and to everlasting, upon them that fear him, and his righteousness unto children's children,
De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
18 To such as keep his covenant and to those that remember his precepts to do them.
Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
19 Jehovah hath established his throne in the heavens, and his kingdom ruleth over all.
Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.
20 Bless Jehovah, ye his angels, mighty in strength, that execute his word, hearkening unto the voice of his word.
Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára.
21 Bless Jehovah, all ye his hosts; ye ministers of his that do his will.
Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!
22 Bless Jehovah, all his works, in all places of his dominion. Bless Jehovah, O my soul!
Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!