Proverbs 3
1 My son, forget not my teaching, and let thy heart observe my commandments;
Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
2 for length of days, and years of life, and peace shall they add to thee.
Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
3 Let not loving-kindness and truth forsake thee; bind them about thy neck, write them upon the tablet of thy heart:
Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
4 and thou shalt find favour and good understanding in the sight of God and man.
Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
5 Confide in Jehovah with all thy heart, and lean not unto thine own intelligence;
Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
6 in all thy ways acknowledge him, and he will make plain thy paths.
Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
7 Be not wise in thine own eyes; fear Jehovah, and depart from evil:
Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
8 it shall be health for thy navel, and moisture for thy bones.
Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
9 Honour Jehovah with thy substance, and with the first-fruits of all thine increase;
Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
10 so shall thy barns be filled with plenty, and thy vats shall overflow with new wine.
Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
11 My son, despise not the instruction of Jehovah, neither be weary of his chastisement;
Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
12 for whom Jehovah loveth he chasteneth, even as a father the son in whom he delighteth.
Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
13 Blessed is the man that findeth wisdom, and the man that getteth understanding.
Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
14 For the gain thereof is better than the gain of silver, and her revenue than fine gold.
Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
15 She is more precious than rubies; and all the things thou canst desire are not equal unto her.
Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
16 Length of days is in her right hand; in her left hand riches and honour.
Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
17 Her ways are ways of pleasantness, and all her paths are peace.
Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
18 She is a tree of life to them that lay hold upon her; and happy is he that retaineth her.
Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
19 Jehovah by wisdom founded the earth; by understanding he established the heavens.
Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
20 By his knowledge the deeps were broken up, and the skies drop down the dew.
Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
21 My son, let them not depart from thine eyes; keep sound wisdom and discretion:
Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
22 so shall they be life unto thy soul, and grace unto thy neck.
És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
23 Then shalt thou walk in thy way securely, and thy foot shall not stumble;
Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
24 when thou liest down, thou shalt not be afraid, but thou shalt lie down and thy sleep shall be sweet.
Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
25 Be not afraid of sudden fear, neither of the destruction of the wicked, when it cometh;
Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
26 for Jehovah shall be thy confidence, and he will keep thy foot from being taken.
Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
27 Withhold not good from them to whom it is due, when it is in the power of thy hand to do it.
Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
28 Say not unto thy neighbour, Go, and come again, and to-morrow I will give, when thou hast it by thee.
Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
29 Devise not evil against thy neighbour, seeing he dwelleth securely by thee.
Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
30 Strive not with a man without cause, if he have done thee no harm.
Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
31 Envy not the man of violence, and choose none of his ways.
Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
32 For the perverse is an abomination to Jehovah; but his secret is with the upright.
Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
33 The curse of Jehovah is in the house of the wicked; but he blesseth the habitation of the righteous.
Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
34 He indeed scorneth the scorners; but he giveth grace unto the lowly.
Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
35 The wise shall inherit glory; but shame shall be the promotion of the foolish.
A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
