< Proverbs 23 >
1 When thou sittest to eat with a ruler, consider well who is before thee;
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 and put a knife to thy throat, if thou be a man given to appetite.
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Be not desirous of his dainties; for they are deceitful food.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Weary not thyself to become rich; cease from thine own intelligence:
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 wilt thou set thine eyes upon it, it is gone; for indeed it maketh itself wings and it flieth away as an eagle towards the heavens.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Eat thou not the food of him that hath an evil eye, neither desire thou his dainties.
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 For as he thinketh in his soul, so is he. Eat and drink! will he say unto thee; but his heart is not with thee.
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 Thy morsel which thou hast eaten must thou vomit up, and thou wilt have wasted thy sweet words.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 Speak not in the ears of a foolish [man], for he will despise the wisdom of thy words.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Remove not the ancient landmark; and enter not into the fields of the fatherless:
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 for their redeemer is mighty; he will plead their cause against thee.
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Apply thy heart unto instruction, and thine ears to the words of knowledge.
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Withhold not correction from the child; for [if] thou beatest him with the rod, he shall not die:
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
14 thou shalt beat him with the rod, and shalt deliver his soul from Sheol. (Sheol )
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol )
15 My son, if thy heart be wise, my heart shall rejoice, even mine;
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 and my reins shall exult, when thy lips speak right things.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Let not thy heart envy sinners, but [be thou] in the fear of Jehovah all the day;
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 for surely there is a result, and thine expectation shall not be cut off.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Thou, my son, hear and be wise, and direct thy heart in the way.
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Be not among winebibbers, among riotous eaters of flesh.
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 For the drunkard and the glutton shall come to poverty; and drowsiness clotheth with rags.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Hearken unto thy father that begat thee, and despise not thy mother when she is old.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Buy the truth, and sell it not; wisdom, and instruction, and intelligence.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 The father of a righteous [man] shall greatly rejoice, and he that begetteth a wise [son] shall have joy of him:
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 let thy father and thy mother have joy, and let her that bore thee rejoice.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 My son, give me thy heart, and let thine eyes observe my ways.
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 For a whore is a deep ditch; and a strange woman is a narrow pit.
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 She also lieth in wait as a robber, and increaseth the treacherous among men.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Who hath woe? Who hath sorrow? Who contentions? Who complaining? Who wounds without cause? Who redness of eyes?
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 — They that tarry long at the wine; they that go to try mixed wine.
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Look not upon the wine when it is red, when it sparkleth in the cup, and goeth down smoothly:
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 at the last it biteth like a serpent, and stingeth like an adder.
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 Thine eyes shall behold strange women, and thy heart shall speak froward things;
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 and thou shalt be as he that lieth down in the midst of the sea, and as he that lieth down upon the top of a mast:
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 — “They have smitten me, [and] I am not sore; they have beaten me, [and] I knew it not. When shall I awake? I will seek it yet again.”
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.