Proverbs 22
1 A [good] name is rather to be chosen than great riches; loving favour rather than silver and gold.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 The rich and poor meet together; Jehovah is the maker of them all.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 A prudent [man] seeth the evil, and hideth himself; but the simple pass on, and are punished.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 The reward of humility [and] the fear of Jehovah is riches, and honour, and life.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Thorns [and] snares are in the way of the perverse: he that keepeth his soul holdeth himself far from them.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Train up the child according to the tenor of his way, and when he is old he will not depart from it.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 The rich ruleth over the poor; and the borrower is servant to the lender.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 He that soweth unrighteousness shall reap iniquity, and the rod of his wrath shall have an end.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 He that hath a bountiful eye shall be blessed, for he giveth of his bread to the poor.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Cast out the scorner, and contention will depart, and strife and ignominy shall cease.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 He that loveth pureness of heart, upon whose lips is grace, the king is his friend.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 The eyes of Jehovah preserve knowledge; but he overthroweth the words of the unfaithful.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 The sluggard saith, There is a lion without, I shall be killed in the streets!
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 The mouth of strange women is a deep ditch: he with whom Jehovah is displeased shall fall therein.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Folly is bound in the heart of a child; the rod of correction shall drive it far from him.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 He that oppresseth the poor, it is to enrich him; he that giveth to the rich, [bringeth] only to want.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Incline thine ear, and hear the words of the wise, and apply thy heart unto my knowledge.
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 For it is a pleasant thing if thou keep them within thee: they shall be together fitted on thy lips.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 That thy confidence may be in Jehovah, I have made [them] known to thee this day, even to thee.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Have not I written to thee excellent things, in counsels and knowledge,
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 that I might make thee know the certainty of the words of truth; that thou mightest carry back words of truth to them that send thee?
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Rob not the poor, because he is poor, neither oppress the afflicted in the gate;
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 for Jehovah will plead their cause, and despoil the soul of those that despoil them.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Make no friendship with an angry man, and go not with a furious man;
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 lest thou learn his paths, and get a snare to thy soul.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Be not of them that strike hands, of them that are sureties for debts:
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 if thou hast nothing to pay, why should he take away thy bed from under thee?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Remove not the ancient landmark which thy fathers have set.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Hast thou seen a man diligent in his work? He shall stand before kings; he shall not stand before the mean.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
