Proverbs 14
1 The wisdom of women buildeth their house; but folly plucketh it down with her hands.
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 He that walketh in his uprightness feareth Jehovah; but he that is perverted in his ways despiseth him.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 In the fool's mouth is a rod of pride; but the lips of the wise shall preserve them.
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 Where no oxen are, the crib is clean; but much increase is by the strength of the ox.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 A faithful witness will not lie; but a false witness uttereth lies.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 A scorner seeketh wisdom, and there is none [for him]; but knowledge is easy unto the intelligent.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 Go from the presence of a foolish man, in whom thou perceivest not the lips of knowledge.
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 The wisdom of the prudent is to discern his way; but the folly of the foolish is deceit.
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 Fools make a mock at trespass; but for the upright there is favour.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 The heart knoweth its own bitterness, and a stranger doth not intermeddle with its joy.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 The house of the wicked shall be overthrown; but the tent of the upright shall flourish.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 There is a way that seemeth right unto a man, but the end thereof is the ways of death.
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 Even in laughter the heart is sorrowful, and the end of mirth is sadness.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 The backslider in heart shall be filled with his own ways, and the good man from what is in himself.
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 The simple believeth every word; but the prudent [man] heedeth his going.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 A wise [man] feareth and departeth from evil; but the foolish is overbearing and confident.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 He that is soon angry dealeth foolishly, and a man of mischievous devices is hated.
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 The simple inherit folly; but the prudent are crowned with knowledge.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 The evil bow before the good, and the wicked at the gates of the righteous [man].
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 He that is poor is hated even of his own neighbour; but the rich hath many friends.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 He that despiseth his neighbour sinneth; but he that is gracious to the afflicted, happy is he.
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 Do they not err that devise evil? but loving-kindness and truth are for those that devise good.
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 In all labour there is profit; but the talk of the lips [tendeth] only to want.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 The crown of the wise is their riches; the folly of the foolish is folly.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 A true witness delivereth souls; but deceit uttereth lies.
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 In the fear of Jehovah is strong confidence, and his children shall have a place of refuge.
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 The fear of Jehovah is a fountain of life, to turn away from the snares of death.
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 In the multitude of people is the king's glory; but in the lack of people is the ruin of a prince.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 He that is slow to anger is of great understanding; but he that is hasty of spirit exalteth folly.
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 A sound heart is the life of the flesh; but envy the rottenness of the bones.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 He that oppresseth the poor reproacheth his Maker; but he that honoureth Him is gracious to the needy.
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 The wicked is driven away by his evil-doing; but the righteous trusteth, [even] in his death.
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 Wisdom resteth in the heart of the intelligent [man]; but that which is in the foolish maketh itself known.
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 Righteousness exalteth a nation; but sin is a reproach to peoples.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 The king's favour is toward a wise servant; but his wrath is [against] him that causeth shame.
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
