Mark 6
1 And he went out thence and came to his own country, and his disciples follow him.
Akkor Jézus elment onnan, és a hazájába ment, és követték őt a tanítványai.
2 And when sabbath was come he began to teach in the synagogue, and many hearing were amazed, saying, Whence [has] this [man] these things? and what [is] the wisdom that is given to him, and such works of power are done by his hands?
És amint eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan, akik őt hallották, elálmélkodtak, ezt mondván: „Honnan veszi ezeket? És milyen bölcsesség az, ami neki adatott, hogy ilyen csodák is történnek általa?
3 Is not this the carpenter, the son of Mary, and brother of James, and Joses, and Judas, and Simon? and are not his sisters here with us? And they were offended in him.
Talán nem ez az ácsmester, Máriának fia, Jakabnak, Józsefnek, Júdásnak és Simonnak testvére? És nincsenek-e itt közöttünk az ő nőtestvérei is?“És megbotránkoztak őbenne.
4 But Jesus said to them, A prophet is not despised save in his own country, and among [his] kinsmen, and in his own house.
Jézus pedig ezt mondta nekik: „A prófétának csak a maga hazájában, a rokonai között és a saját házában nincs tisztessége.“
5 And he could not do any work of power there, save that laying his hands on a few infirm persons he healed [them].
Nem is tehetett ott semmi csodát, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezeit.
6 And he wondered because of their unbelief. And he went round the villages in a circuit, teaching.
És csodálkozott azoknak hitetlenségén. Aztán körbejárta a falvakat, és tanított.
7 And he calls the twelve to [him]; and he began to send them out two [and] two, and gave to them power over the unclean spirits;
Majd magához szólította a tizenkettőt, és kezdte őket kiküldeni kettesével, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkeken,
8 and he commanded them that they should take nothing for the way, save a staff only; no scrip, no bread, no money in their belt;
és megparancsolta nekik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy boton kívül, se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
9 but be shod with sandals, and put not on two body-coats.
hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek magukra.
10 And he said to them, Wheresoever ye shall enter into a house, there remain till ye shall go thence.
És ezt mondta nekik: „Ahol valamelyik házba bementek, maradjatok ott mindaddig, amíg tovább nem mentek onnan.
11 And whatsoever place shall not receive you nor hear you, departing thence, shake off the dust which is under your feet for a testimony to them.
Akik pedig nem fogadnak be titeket, és nem is hallgatnak rátok, onnan kimenve, verjétek le a port is lábaitokról, bizonyságul ellenük. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.“
12 And they went forth and preached that they should repent;
Elmentek tehát, és prédikálták, hogy térjenek meg;
13 and they cast out many demons, and anointed with oil many infirm, and healed them.
és sok ördögöt űztek ki, és olajjal sok beteget megkentek és meggyógyítottak.
14 And Herod the king heard [of him] (for his name had become public), and said, John the baptist is risen from among [the] dead, and on this account works of power are wrought by him.
És meghallotta ezeket Heródes király (mert közismert lett az ő neve), és ezt mondta: „Keresztelő János támadt fel a halálból, és azért működnek benne ezek az erők.“
15 And others said, It is Elias; and others said, It is a prophet, as one of the prophets.
Némelyek azt mondták, hogy Illés ő; mások meg azt mondták, hogy próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
16 But Herod when he heard [it] said, John whom I beheaded, he it is; he is risen [from among the dead].
Heródes pedig mikor meghallotta ezeket, ezt mondta: „Akinek én fejét vétettem, az a János ez; ő támadt fel a halálból.“
17 For the same Herod had sent and seized John, and had bound him in prison on account of Herodias, the wife of Philip his brother, because he had married her.
Mert maga Heródes fogatta el és vettette börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége kedvéért, mivelhogy azt vette feleségül.
18 For John said to Herod, It is not lawful for thee to have the wife of thy brother.
Mert János azt mondta Heródesnek: „Nem szabad neked a testvéred feleségével élned.“
19 But Herodias kept it [in her mind] against him, and wished to kill him, and could not:
Heródiás pedig ólálkodott utána, és meg akarta őt ölni, de nem tehette,
20 for Herod feared John knowing that he was a just and holy man, and kept him safe; and having heard him, did many things, and heard him gladly.
mert Heródes félt Jánostól, mert igaz és szent embernek ismerte, és oltalmába vette őt; és ráhallgatva, sok dologban követte, és örömest hallgatta őt.
21 And a holiday being come, when Herod, on his birthday, made a supper to his grandees, and to the chiliarchs, and the chief [men] of Galilee;
De egy alkalmas nap jöttével, mikor Heródes születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát adott,
22 and the daughter of the same Herodias having come in, and danced, pleased Herod and those that were with [him] at table; and the king said to the damsel, Ask of me whatsoever thou wilt and I will give it thee.
ennek a Heródiásnak a leánya bement és táncolt. Megtetszett Heródesnek és a vendégeknek. A király ezt mondta a leánynak: „Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked.“
23 And he swore to her, Whatsoever thou shalt ask me I will give thee, to half of my kingdom.
És megesküdött neki: „Bármit kérsz tőlem, megadom neked, még ha országom felét is.“
24 And she went out, and said to her mother, What should I ask? And she said, The head of John the baptist.
Ő pedig kiment és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?“Az pedig ezt mondta: „A Keresztelő János fejét.“
25 And immediately going in with haste to the king, she asked saying, I desire that thou give me directly upon a dish the head of John the baptist.
És a királyhoz nagy sietve azonnal bement, és kérte őt: „Akarom, hogy mindjárt add ide nékem Keresztelő János fejét egy tálon.“
26 And the king, [while] made very sorry, on account of the oaths and those lying at table with [him] would not break his word with her.
A király pedig, noha igen megszomorodott, esküje és a vendégek miatt nem akarta őt elutasítani.
27 And immediately the king, having sent one of the guard, ordered his head to be brought. And he went out and beheaded him in the prison,
És azonnal hóhért küldött a király, és megparancsolta, hogy hozzák el annak fejét.
28 and brought his head upon a dish, and gave it to the damsel, and the damsel gave it to her mother.
Az pedig elment, és fejét vette neki a börtönben, és elhozta a fejét egy tálon, és odaadta a leánynak; a leány pedig az anyjának adta oda.
29 And his disciples having heard [it], came and took up his body, and laid it in a tomb.
A tanítványai pedig, amikor ezt meghallották, eljöttek, és elvitték a testét, és sírba helyezték.
30 And the apostles are gathered together to Jesus. And they related to him all things, [both] what they had done and what they had taught.
Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszéltek neki mindent, azt is, amiket cselekedtek, azt is, amiket tanítottak.
31 And he said to them, Come ye yourselves apart into a desert place and rest a little. For those coming and those going were many, and they had not leisure even to eat.
Ő pedig mondta nekik: „Gyertek velem, csupán ti magatok, valamilyen puszta helyre, és pihenjetek meg egy kevéssé.“Mert sokan voltak a járókelők, és még evésre sem volt alkalmas idejük.
32 And they went away apart into a desert place by ship.
És elmentek hajón egy puszta helyre, csupán ő maguk.
33 And many saw them going, and recognised them, and ran together there on foot, out of all the cities, and got [there] before them.
A sokaság pedig meglátta őket, amint mentek, és sokan felismerték őt; és minden városból egybefutottak oda, és megelőzték őket, és odagyülekeztek hozzá.
34 And on leaving [the ship] [Jesus] saw a great crowd, and he was moved with compassion for them, because they were as sheep not having a shepherd. And he began to teach them many things.
És kimenve Jézus, nagy sokaságot látott, és megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdte őket sok mindenre tanítani.
35 And when it was already late in the day, his disciples coming to him say, The place is desert, and it is already late in the day;
Mikor pedig immár az idő későre járt, hozzámenve a tanítványai, ezt mondták: „Puszta ez a hely, és immár az idő későre jár:
36 send them away that they may go into the country and villages around, and buy themselves bread, for they have not anything they can eat.
Bocsásd el őket, hogy elmenve a környező majorokba és falvakba, vegyenek maguknak kenyeret; mert nincs mit enniük.“
37 And he answering said to them, Give ye them to eat. And they say to him, Shall we go and buy two hundred denarii worth of bread and give them to eat?
Ő pedig azt felelte nekik: „Adjatok nekik ti enni.“Mire ők ezt mondták neki: „Elmenjünk és vegyünk kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?“
38 And he says to them, How many loaves have ye? Go [and] see. And when they knew they say, Five, and two fishes.
Ő pedig ezt mondta nekik: „Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg.“Amikor megtudták, ezt mondták: „Öt, és két halunk.“
39 And he ordered them to make them all sit down by companies on the green grass.
Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
40 And they sat down in ranks by hundreds and by fifties.
Letelepedtek tehát szakaszonként, százasával és ötvenesével.
41 And having taken the five loaves and the two fishes, looking up to heaven, he blessed, and broke the loaves, and gave [them] to his disciples that they might set [them] before them. And the two fishes he divided among all.
Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintve, hálákat adott, és megszegte a kenyereket, és adta tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztotta mindnyájuk között.
42 And they all ate and were satisfied.
Mindnyájan ettek, és jóllaktak;
43 And they took up of fragments the fillings of twelve hand-baskets, and of the fishes.
és felszedték a kenyérből és a halakból a maradékot, tizenkét tele kosárral.
44 And those that ate of the loaves were five thousand men.
Akik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezren voltak férfiak.
45 And immediately he compelled his disciples to go on board ship, and to go on before to the other side to Bethsaida, while he sends the crowd away.
Ekkor azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Betsaida felé, amíg ő a sokaságot elbocsátja.
46 And, having dismissed them, he departed into the mountain to pray.
Miután pedig elbocsátotta őket, fölment a hegyre imádkozni.
47 And when evening was come, the ship was in the midst of the sea, and he alone upon the land.
Mikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig egymaga a szárazon.
48 And seeing them labouring in rowing, for the wind was contrary to them, about the fourth watch of the night he comes to them walking on the sea, and would have passed them by.
És látta őket, amint az evezéssel vesződnek, mert a szél velük szembe fújt; és az éj negyedik szakában hozzájuk ment a tengeren járva, és el akart haladni mellettük.
49 But they, seeing him walking on the sea, thought that it was an apparition, and cried out.
Azok pedig látva őt a tengeren járni, kísértetnek vélték, és felkiáltottak;
50 For all saw him and were troubled. And immediately he spoke with them, and says to them, Be of good courage: it is I; be not afraid.
mert mindnyájan látták őt, és megrémültek. De ő azonnal megszólította őket, és mondta nekik: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek.“
51 And he went up to them into the ship, and the wind fell. And they were exceedingly beyond measure astonished in themselves and wondered;
Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba, és elállt a szél, ők pedig szerfölött álmélkodtak és csodálkoztak magukban,
52 for they understood not through the loaves: for their heart was hardened.
mert nem okultak a kenyerekből, mivel a szívük meg volt keményedve.
53 And having passed over, they came to the land of Gennesaret and made the shore.
Ezután átkelve a túlsó partra, eljutottak Genezáret földjére, és kikötöttek.
54 And on their coming out of the ship, immediately recognising him,
De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerték őt,
55 they ran through that whole country around, and began to carry about those that were ill on couches, where they heard that he was.
és befutva az egész környéket, kezdték a betegeket az ágyakon ide-oda hordozni, amerre hallották, hogy ő ott van.
56 And wherever he entered into villages, or cities, or the country, they laid the sick in the market-places, and besought him that they might touch if it were only the hem of his garment; and as many as touched him were healed.
És ahová csak bement, falvakba, városokba vagy majorokba, a betegeket letették a piacokon, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék, és valahányan csak megérintették, meggyógyultak.
